Fehér-kő kilátó
Kilátó Parádfürdő fölött, a kör elején, rövid kitérővel érhető el a piros jelzéseken. Innen kb. 600 métert ugyanazon az úton jössz vissza.
20 km-es kör Parádfürdőről: Fehér-kő kilátó, a piros sáv gerince, Visszhang-rét, a Disznókői-forrás és az ország legmagasabb természetes vízesése az Ilona-völgyben.
A kör Parádfürdőn, a Kórház buszmegállónál indul, 225 méter magasan. Az Alsó-Timsós-tó mellett a piros háromszög, majd a piros sáv jelzésen kapaszkodsz fel a Fehér-kő kilátóhoz, amelyet 0,75 km-nél, 310 méteren érsz el. A kilátótól kb. 600 métert ugyanazon az úton ereszkedsz vissza, majd 1,7 km-nél a Károlyi-kastély mellett haladsz el.
Innen a zöld kereszt, majd a Vörösvár körüli piros jelzésű út vezet tovább; a Vörösvár régészeti lelőhelye kb. 250 méterre van az útvonaltól. 2,9 és 3,3 km között jelzés nélkül, meredeken ereszkedsz le a 24-es út felé: 3,1 és 3,4 km között átlagosan 25%-os a lejtő, ez a kör legmeredekebb része. 3,3 km-nél rátérsz a piros sávra, amely először rövid szakaszon a 24-es főút mentén, majd erdőben, a gerincen visz dél felé.
A piros sávon kb. 5 km-t teszel meg a gerincen: 5,3 km-nél kb. 390 méterig emelkedsz, utána 310–350 méter között hullámzik az út. 7,9 km-nél a Várbükk mellett haladsz el, a közelben áll a Várbükki Vendégház. 8,2 km-nél a piros kereszt jelzésre térsz, és ezen ereszkedsz le nyugat felé; 8,5 km-nél a Csiklósd-kút mellett, 9,5 km-nél pedig a Visszhang-rétnél, 292 méteren érsz a völgybe.
A Visszhang-réttől a zöld sáv jelzésen indulsz dél felé, és itt kezdődik a kör nagy emelkedője: a következő 2,6 km-en közel 300 métert kapaszkodsz. 10,4 km-nél esőbeállót találsz, 12,1 km-nél, 579 méteren pedig a Disznókői-forrást, amely foglalt, kifolyócsöves, ivóvizes forrás. Nem sokkal utána, 12,3 km-nél, 589 méteren éred el a kör legmagasabb pontját.
12,4 km-nél a zöld kör jelzésre térsz, amely az Ilona-völgyön át vezet lefelé. 13 km-nél a Tőkés-kút mellett haladsz el, 13,8 km-nél, 430 méteren pedig az Ilona-völgyi vízeséshez érsz; a Sárkány-lyuk barlang kb. 140 méterre van innen. A vízesés után a völgyben ereszkedsz tovább, 14,4 km-nél újabb esőbeállót találsz.
14,7 km-nél visszaérsz a zöld sávra, majd 15,3 km-től kb. 2 km-en jelzés nélküli erdei úton, a Hagymáspuszta közelében haladsz észak felé. 17,5 km-től a sárga és a zöld sáv jelzésen érsz be Parádfürdőre. 19,6 km-nél a Cifra Istálló és Kocsimúzeum mellett haladsz el, innen pár száz méter a kiindulópont. A teljes kör 20,1 km, kb. 720 méter szintemelkedéssel, és 85%-a jelzett turistaúton halad.
Az útvonal 46%-a ösvény, 31%-a burkolt út, 24%-a földút, és 92%-ban erdőben halad, így nyáron is nagyrészt árnyékos. A legmeredekebb rész a Vörösvár alatti, jelzetlen lejtő 3,1 és 3,4 km között, átlagosan 25%-kal; a legkitartóbb emelkedő a Visszhang-rét és a Disznókői-forrás közti kb. 300 méteres kaptató.
Kilátó Parádfürdő fölött, a kör elején, rövid kitérővel érhető el a piros jelzéseken. Innen kb. 600 métert ugyanazon az úton jössz vissza.
A kastély mellett a kör 1,7 km-énél haladsz el, Parádfürdőn.
Rét a völgy alján, ahol a piros kereszt és a zöld sáv jelzés találkozik. Innen kezdődik a Disznókői-forrás felé vezető hosszú emelkedő.
Foglalt, kifolyócsöves forrás a zöld sáv mentén, a kör legmagasabb pontja közelében. Ivóvizes, de a vízminőség változhat.
Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga; a mesterséges vízesések közül csak a Lillafüredi-vízesés magasabb nála. Az Ilona-patak vize a völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából, vékony sugárban zúdul alá 10 méter magasból. Parádfürdőtől kb. 5 km-re délkeletre van.
Múzeum Parádfürdőn, a kör végén, a kiindulóponttól pár száz méterre. A környékén büfé, étterem, mosdó és ivóvízvételi hely is van.
A kör a Mátra északi oldalán, a Mátralába és a Magas-Mátra kistájon halad. A Mátra az Északi-középhegység vulkanikus eredetű tagja, mintegy 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között; kelet–nyugati irányban 40–50 km, észak–déli irányban 15–22 km hosszú.
Itt emelkedik a mai Magyarország három legmagasabb csúcsa, a Kékes (1014 m), a Hidas-bérc (971 m) és a Galya-tető (965 m). A hegység a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, formáit azonban a miocén vulkánosság óta a szerkezeti mozgások és az erózió jelentősen átalakították. A túra útvonala 92%-ban erdőben, a Mátrai Tájvédelmi Körzet területén halad.
A kör Parád határában halad; Parádfürdő a nagyközség keleti része. Parád Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozik, gyógyvize, forrásai és a Mátra természeti látnivalói miatt népszerű üdülő- és kirándulóhely. Közigazgatási területén részben a Kékes is megtalálható, és hagyományosan a palócok egyik központjának tartják.
A szomszédos Recsk a Pétervásárai járás nagyközsége; a kör keleti, gerincen futó szakasza a határát is érinti.
A 20 km és a kb. 720 méter szintemelkedés miatt edzett túrázóknak ajánljuk, egész napos programként; kisebb gyerekkel nem javasolt.
A kör a Mátrai Tájvédelmi Körzet területén halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.