Túraajánlat · Mátra
Három nap alatt nyugatról keletre át a Mátrán: Szentkút, Ágasvár, Galya-tető, Kékes, Parádfürdő és a siroki vár, 70 km jelzett utakon.
Szállás a túrához
Az útfelület 44%-a földút, 31%-a ösvény és 24%-a burkolt út; a track háromnegyede erdőben halad. A legmeredekebb rész az Ágasvár csúcsára vezető kaptató az első napon, ahol a lejtő eléri a 34%-ot.
Vonattal: a túra Mátraverebély vasúti megállóhelyéről indul. Sirok vasúti megállóhelye megszűnt, a túra végéről busszal tudsz továbbutazni.
bazilika, kegyhely
A ferencesek által vezetett nemzeti kegyhely temploma, Basilica Minor rangban. A hagyomány szerint 1091-ben Szent László itt ugratott át lovával egy szakadékon, és a patkószegek nyomán gyógyító forrás fakadt. A kegyhelyet évente kb. 200 ezer zarándok keresi fel; a templom mellett szabadtéri misézőhely, stációsor, Lourdes-i barlang és a Kálvária-kápolna is áll.
Bővebben a Wikipédiánforrás
A kegyhely ivóvizes forrása, kb. 50 m-re a jelzett úttól. Innen Mátraszentistvánig nincs ivóvizes pont az út mentén, érdemes itt feltölteni a kulacsot.
várhegy, 788 m
Meredek trachitcsúcs a Nyugati-Mátrában; a tetején egykor erős vár állt, amelyet 1265-ben említ először oklevél, és fénykorát a 13–14. században élte. Mára csak csekély maradványai látszanak, a csúcs körül bronzkori vár nyomai is vannak. A turistaháztól a csúcsig a túra legmeredekebb kaptatója vezet.
Bővebben a Wikipédiánszikla
Az Ágasvárról lefelé, a jelzett út mellett álló szikla, rajta a vésett felirat: „NEWTON HITÉTŐL MENTSEN MEG AZ ISTEN”. Közvetlenül előtte haladsz el a Szamár-kő mellett is.
csillagvizsgáló
Magyarország legnagyobb csillagászati megfigyelésre alkalmas létesítménye a Piszkés-tetőn. Detre László hozta létre, az építkezés első üteme 1960 és 1964 között zajlott, a Schmidt-teleszkópot 1962-ben adták át. Az út mellett Detre László emlékműve is áll.
Bővebben a Wikipédiáncsúcs, 965 m
Magyarország harmadik legmagasabb hegycsúcsa a Kékes és a Hidas-bérc után. A déli oldalán alakult ki Galyatető üdülőhely, a Galyatetői Nagyszállóval.
Bővebben a Wikipédiánkilátó, 960 m
A Galya-tető Péter hegyese nevű csúcsán álló kilátó az ország legmagasabban álló, kifejezetten kilátónak épült tornya; 2025. augusztus 30. óta viseli Thuróczy Lajos nevét. Tetőteraszáról körpanoráma nyílik: keletre a Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra a szlovák hegyvonulatok látszanak.
Bővebben a Wikipédiánkilátópont
Kilátópont közvetlenül a kék sáv mellett, Galyatető és a Vércverés között, a hosszú ereszkedés elején.
csúcs, 1014 m
Magyarország legmagasabb hegye, a második nap csúcspontja. Az egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhely és síközpont; a tetőn álló Kékestető Gyöngyös legmagasabban fekvő városrésze. A csúcskő mellett több emlékhely is van.
Bővebben a Wikipédiántévétorony, kilátó
Az 1981-ben épült, 180 m magas torony az ország legmagasabb építményei közé tartozik, és kilátóként is működik. Kékestető OKT-pecsételőhelye is a közelében van.
Bővebben a Wikipédiánkilátó
A harmadik nap első célpontja, kb. fél kilométerrel Parádfürdő után, a jelzett úttól pár lépésre. Előtte az Alsó-Timsós-tó mellett haladsz el.
múzeum
Mátraderecske közepén, közvetlenül az út mellett álló népművészeti gyűjtemény. Ha be szeretnél nézni, a nyitvatartását indulás előtt nézd meg.
várrom
Gótikus várrom egy sziklahegy csúcsán, avar és honfoglalás kori erőd helyén; első okleveles említése 1320-ból való. Szabálytalan alaprajzú, három olaszbástyával és sánc-árok rendszerrel erősített falai maradtak meg. A vár belépőjeggyel, nyitvatartási időben látogatható; a jelzett út a vár alatt halad el, a kapuig rövid kitérő vezet.
Bővebben a Wikipédiánkaptárkő
Dácittufa tömb a vár bejáratától kb. 400 m-re északkeletre. A tetejét egykor vízszintesre faragták, és kisebb-nagyobb medencéket, csatornákat, lyukakat véstek bele. A környező sziklákkal együtt helyi védett természeti emlék.
Bővebben a Wikipédiánsziklaalakzat
A Törökasztal közelében álló sziklaalakzatok, népi nevükön Bálványkövek vagy kőemberek. A Törökasztallal együtt érdemes egy rövid kitérővel megnézni őket, mielőtt visszaindulsz a faluba.
Bővebben a WikipédiánEz a túra a Mátra teljes hosszán vezet át: a Zagyva völgyéből, Mátraverebély vasúti megállóhelyétől indulsz, és három nap alatt, összesen kb. 70 km és 2269 m szintemelkedés után Sirok központjában érkezel meg, a Heves–Borsodi-dombság szélén. Útközben a hegység legismertebb pontjait fűzöd fel: a szentkúti kegyhelyet, az Ágasvárat, a Piszkés-tetőt, a Galya-tetőt és a kilátóját, majd az ország legmagasabb pontját, az 1014 m-es Kékest, végül Parádfürdőn és Mátraderecskén át a siroki várat.
Az első két napon szinte végig az Országos Kéktúra kék sávján jársz, Kékestető után a sárga és a zöld jelzések visznek le a Parád-Recski-medencébe, Sirokban pedig újra a kék sávra térsz. Az útvonal 98%-a jelzett úton halad; jelzés nélküli rész csak a harmadik napon van, összesen kb. másfél kilométer. A napi távok 22–25 km között vannak, a legtöbb szint az első napra jut. Mindhárom nap buszmegállónál ér véget, így a napok egyenként is bejárhatók.
Két helyen jársz kétszer ugyanazon az úton: Szentkút zsákvölgyben fekszik, ezért a kegyhelyig és vissza ugyanazon a völgyi úton mész (kb. 5 km mindkét irányban), Sirokban pedig a vár alatti elágazástól kb. 1,2 km-t ugyanazon az úton jössz vissza a faluba.
burkolt 24% · földút 44% · ösvény 31%
Három egymást követő, egyenként 22–25 km-es nap, ezért elsősorban edzett, rendszeresen túrázóknak ajánljuk; gyerekkel csak akkor vágj bele, ha már teljesített hasonló hosszúságú túrát. Mivel minden nap buszmegállónál ér véget, egy-egy nap külön is bejárható.
Az útvonal nagy része a Mátrai Tájvédelmi Körzetben halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak kijelölt helyen gyújts, és maradj a jelzett úton.
A Mátra vulkanikus eredetű hegység az Északi-középhegységben, a Cserhát és a Bükk-vidék között, kelet–nyugati irányban 40–50 km hosszan. Itt emelkedik az ország három legmagasabb csúcsa, a Kékes, a Hidas-bérc és a Galya-tető. Ez a túra a hegység szinte teljes hosszán átvezet: a Zagyva-völgyből és a Mátralába nyugati részéből indul, a Nyugati-Mátrán át ér fel a Magas-Mátra gerincére, majd a Parád-Recski-medencén és a Tarna-völgyön át ér ki a Heves–Borsodi-dombság peremére.
Az útvonal nagy része a Mátrai Tájvédelmi Körzetben halad, amelynek területe több mint 12 ezer hektár, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kezeli. Az útvonal háromnegyede erdőben fut.
Nógrád megyei község a Zagyva völgyében, itt indul a túra. A vasúti megállóhely a belterület déli szélén áll, az Országos Kéktúra két szakaszának határán, a falu pecsételőhelye a polgármesteri hivatal hátsó udvarában van. A település határában fekszik Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, az első nap első célpontja.
A község 1944-ben jött létre, és hat, a Magas-Mátra hegyei között szétszórt lakott helyből áll: Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető. Az első nap Mátraszentistvánban ér véget, a második nap Mátraszentlászlón és Galyatetőn át vezet. A Galya-tető déli oldalán kialakult Galyatető országos hírű magaslati üdülőhely.
Gyógyvizéről és forrásairól ismert nagyközség, népszerű üdülő- és kirándulóhely; hagyományosan a palócok egyik központjának tartják. Hozzá tartozik a keleti részén fekvő Parádfürdő, ahol a második nap véget ér, és a Kékes egy része is a közigazgatási területén van.
A harmadik nap félútján, a falu közepén haladsz át. A község nevezetessége a mofetta, Magyarország 1995 óta működő szén-dioxidos gázfürdője, ahol a falu alatt futó vulkáni törésvonalból szivárog fel a gáz. A falu vasúti megállóhelye már megszűnt.
A túra végpontja a Pétervásárai járásban, a Mátra északkeleti szélén. Fő nevezetessége a falu fölé magasodó vár, a vár mellett pedig kaptárkövek állnak. A falu vasúti megállóhelye megszűnt, ezért a túra a központi buszmegállónál ér véget.
Az első nap 22,4 km hosszú, 1098 m-t emelkedsz és 563 m-t ereszkedsz; a menetidő pihenők nélkül kb. 6 és fél óra. A megállóhelytől a kék sáv a falun át észak felé, egy völgyben vezet a kegyhelyhez, amelyet az 5. km körül érsz el. Itt érdemes időt hagyni a bazilikára, a stációkra és a forrásokra, majd ugyanazon az úton visszasétálsz Mátraverebélyre, és a 10,6. km-nél újra elhaladsz a megállóhely mellett.
Innen kezdődik a nap fő emelkedője: a kék sáv a 9. és a 19. km között kb. 600 m-t kapaszkodik az Ágasvári turistaházig (640 m), útközben a Csalános és az Agyagos-tető oldalában, a Pelés-fa mellett. A turistaháztól rövid, de nagyon meredek kaptató vezet fel az Ágasvár 788 m-es csúcsára; ezen a szakaszon a lejtő helyenként 34%-os. A csúcsról a kék háromszög visz le a Szamár-kőhöz és a Newton-sziklához, ahol újra a kék sávra térsz.
Az utolsó kb. 3 km a Kis-kő és a Kuruc-hegy oldalában vezet, és Mátraszentistván központjában, a buszmegállónál ér véget, kb. 700 m magasan. Itt Kéktúra-pecsételőhely is van.
A második nap a leghosszabb: 25,4 km, 836 m emelkedés és 1323 m ereszkedés, a menetidő pihenők nélkül kb. 6 és fél óra. A kék sáv rögtön emelkedővel indul: Mátraszentlászló után kb. 230 m-t kapaszkodsz a Piszkés-tető alá, ahol a csillagvizsgáló közelében haladsz el. A gerincen a Lengyendi-galya után a 965 m-es Galya-tető következik, majd a 27. km-nél a Thuróczy Lajos-kilátó a Péter hegyesén. Galyatetőn étterem és turistacentrum is van.
Galyatetőről a kék sáv hosszan ereszkedik délkelet felé a Nagy Lipót kilátópontján, a Vércverésen és a Csór-hegyen át a Mátra-nyeregbe (623 m), majd a Vörösmarty turistaháznál eléred Mátraházát. Itt kezdődik a nap nagy kaptatója: a Som-tetőn át kb. 400 m-t emelkedsz átlagosan 10%-os meredekséggel a Kékes csúcsáig, amelyet a 37. km körül érsz el. A csúcson étterem, presszó és mosdó van.
Kékestetőről előbb a kék sávon a Sötét-lápa nyeregbe, majd a sárga kereszten a sziklás Kőtengeren át Rózsaszállásra, onnan a sárga sávon a Visszhang réten és Hagymáspusztán át ereszkedsz le Parádfürdőre. A Mária képoszlop után a zöld kereszt visz be Parádfürdőre, ahol a Károlyi-kastély mellett érsz a kórház buszmegállójához.
Az utolsó nap 22,3 km, 516 m emelkedéssel és 575 m ereszkedéssel; a menetidő pihenők nélkül kb. 5 és fél óra. Parádfürdőről a piros háromszögön az Alsó-Timsós-tó mellett mész fel a Fehér-kő kilátóhoz, majd a zöld háromszögről a zöld sávra térve a Bükk-völgyi víztároló és az Istenadomány táró mellett haladsz Mátraderecskére, ahol a falu közepén, a templom és a Népművészeti Ház mellett vezet az út.
Mátraderecske után a zöld sáv, majd a zöld körút a Lángos-lakótelep és a Búzás-völgyi-tó mellett visz kelet felé. A 61. km körül kb. 300 m-en jelzés nélkül jársz, utána a kék kereszt vezet fel a Határ-tetőre és a Darnó-hegy oldalába; ez a nap egyetlen hosszabb emelkedője, kb. 170 m, enyhe meredekséggel. A kék keresztről lefelé kb. 1,1 km-en ismét jelzés nélkül mész Sirok szélére, a Cigány-forrás mellett.
Sirokban a kék sávra térsz, és a falun át észak felé, a vár alatti útig sétálsz; innen rövid, burkolt út vezet fel a vár kapujához. A vártól északkeletre, kb. 400 m-re áll a Törökasztal és a Barát- és Apáca-sziklák csoportja. Utána ugyanazon az úton jössz vissza a faluba, és a Központ buszmegállónál, a tájház mellett ér véget a túra.
Víz: ivóvizes forrás a Szent-kút a kegyhelyen (5. km). Ivókút van Mátraverebélyen, Szentkúton, Mátraszentistvánban (22. km), Galyatetőn (27. km), Parádfürdőn (48. km) és Sirokban (67. km-től); ezekről indulás előtt érdemes ellenőrizni, hogy működnek-e, és mindenképp vigyél magaddal vizet. Galyatető után közvetlenül az út mellett egy csak feltételesen iható forrás van. Étkezni az Ágasvári turistaházban, Mátraszentlászlón, Galyatetőn, Kékestetőn, Parádfürdőn, Mátraderecskén és Sirokban lehet.
Kiszállás: buszmegálló van Szentkúton, Mátraszentistvánban, Mátraszentlászlón, Galyatető közelében, a Nyírjesi kőbányánál, Mátraházán a Vörösmarty turistaháznál, Kékestetőn, Parádfürdőn, Mátraderecskén és Sirokban. Az első napon a 10,6. km-nél újra elhaladsz Mátraverebély vasúti megállóhelye mellett.
Nagy emelkedők: az első napon a 9. és a 19. km között kb. 600 m az Ágasvárig, a csúcs alatt nagyon meredek kaptatóval; a második napon a Piszkés-tető alatt kb. 230 m, majd Mátraházától a Kékesig kb. 400 m; a harmadik napon a Határ-tető felé kb. 170 m, enyhe meredekséggel.
Időbeosztás: a menetidő pihenők nélkül naponta kb. 5 és fél – 6 és fél óra, a teljes túrán kb. 18 óra; pihenőkkel, a látnivalókkal és a szentkúti kitérővel ennél jóval hosszabb. Mindhárom nap hosszú, ezért érdemes korán indulni.
Túraajánlatok
Túra
Szilas · CC0
Mátrafüredről a Kékesre – Farkas-kő, Hidas-bérc körtúra
Mátra
19,3 km · 805 m szint
Túra
ismeretlen szerző · CC BY-SA 3.0
Galyatető körtúra: Kékestető – Parádfürdő, Fehér-kő kilátó
Mátra
38,7 km · 1562 m szint
Túra
FOTO:Fortepan — ID 62219: Adományozó/Donor: A R. archive copy at the Wayback Machine · CC BY-SA 3.0
Mátraverebély körtúra: Ágasvár – Ágasvári turistaház – Nagybátony
Mátra
19,6 km · 644 m szint
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 11. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
Három nap alatt nyugatról keletre át a Mátrán: Szentkút, Ágasvár, Galya-tető, Kékes, Parádfürdő és a siroki vár, 70 km jelzett utakon.
Ez a túra a Mátra teljes hosszán vezet át: a Zagyva völgyéből, Mátraverebély vasúti megállóhelyétől indulsz, és három nap alatt, összesen kb. 70 km és 2269 m szintemelkedés után Sirok központjában érkezel meg, a Heves–Borsodi-dombság szélén. Útközben a hegység legismertebb pontjait fűzöd fel: a szentkúti kegyhelyet, az Ágasvárat, a Piszkés-tetőt, a Galya-tetőt és a kilátóját, majd az ország legmagasabb pontját, az 1014 m-es Kékest, végül Parádfürdőn és Mátraderecskén át a siroki várat.
Az első két napon szinte végig az Országos Kéktúra kék sávján jársz, Kékestető után a sárga és a zöld jelzések visznek le a Parád-Recski-medencébe, Sirokban pedig újra a kék sávra térsz. Az útvonal 98%-a jelzett úton halad; jelzés nélküli rész csak a harmadik napon van, összesen kb. másfél kilométer. A napi távok 22–25 km között vannak, a legtöbb szint az első napra jut. Mindhárom nap buszmegállónál ér véget, így a napok egyenként is bejárhatók.
Két helyen jársz kétszer ugyanazon az úton: Szentkút zsákvölgyben fekszik, ezért a kegyhelyig és vissza ugyanazon a völgyi úton mész (kb. 5 km mindkét irányban), Sirokban pedig a vár alatti elágazástól kb. 1,2 km-t ugyanazon az úton jössz vissza a faluba.
Az első nap 22,4 km hosszú, 1098 m-t emelkedsz és 563 m-t ereszkedsz; a menetidő pihenők nélkül kb. 6 és fél óra. A megállóhelytől a kék sáv a falun át észak felé, egy völgyben vezet a kegyhelyhez, amelyet az 5. km körül érsz el. Itt érdemes időt hagyni a bazilikára, a stációkra és a forrásokra, majd ugyanazon az úton visszasétálsz Mátraverebélyre, és a 10,6. km-nél újra elhaladsz a megállóhely mellett.
Innen kezdődik a nap fő emelkedője: a kék sáv a 9. és a 19. km között kb. 600 m-t kapaszkodik az Ágasvári turistaházig (640 m), útközben a Csalános és az Agyagos-tető oldalában, a Pelés-fa mellett. A turistaháztól rövid, de nagyon meredek kaptató vezet fel az Ágasvár 788 m-es csúcsára; ezen a szakaszon a lejtő helyenként 34%-os. A csúcsról a kék háromszög visz le a Szamár-kőhöz és a Newton-sziklához, ahol újra a kék sávra térsz.
Az utolsó kb. 3 km a Kis-kő és a Kuruc-hegy oldalában vezet, és Mátraszentistván központjában, a buszmegállónál ér véget, kb. 700 m magasan. Itt Kéktúra-pecsételőhely is van.
A második nap a leghosszabb: 25,4 km, 836 m emelkedés és 1323 m ereszkedés, a menetidő pihenők nélkül kb. 6 és fél óra. A kék sáv rögtön emelkedővel indul: Mátraszentlászló után kb. 230 m-t kapaszkodsz a Piszkés-tető alá, ahol a csillagvizsgáló közelében haladsz el. A gerincen a Lengyendi-galya után a 965 m-es Galya-tető következik, majd a 27. km-nél a Thuróczy Lajos-kilátó a Péter hegyesén. Galyatetőn étterem és turistacentrum is van.
Galyatetőről a kék sáv hosszan ereszkedik délkelet felé a Nagy Lipót kilátópontján, a Vércverésen és a Csór-hegyen át a Mátra-nyeregbe (623 m), majd a Vörösmarty turistaháznál eléred Mátraházát. Itt kezdődik a nap nagy kaptatója: a Som-tetőn át kb. 400 m-t emelkedsz átlagosan 10%-os meredekséggel a Kékes csúcsáig, amelyet a 37. km körül érsz el. A csúcson étterem, presszó és mosdó van.
Kékestetőről előbb a kék sávon a Sötét-lápa nyeregbe, majd a sárga kereszten a sziklás Kőtengeren át Rózsaszállásra, onnan a sárga sávon a Visszhang réten és Hagymáspusztán át ereszkedsz le Parádfürdőre. A Mária képoszlop után a zöld kereszt visz be Parádfürdőre, ahol a Károlyi-kastély mellett érsz a kórház buszmegállójához.
Az utolsó nap 22,3 km, 516 m emelkedéssel és 575 m ereszkedéssel; a menetidő pihenők nélkül kb. 5 és fél óra. Parádfürdőről a piros háromszögön az Alsó-Timsós-tó mellett mész fel a Fehér-kő kilátóhoz, majd a zöld háromszögről a zöld sávra térve a Bükk-völgyi víztároló és az Istenadomány táró mellett haladsz Mátraderecskére, ahol a falu közepén, a templom és a Népművészeti Ház mellett vezet az út.
Mátraderecske után a zöld sáv, majd a zöld körút a Lángos-lakótelep és a Búzás-völgyi-tó mellett visz kelet felé. A 61. km körül kb. 300 m-en jelzés nélkül jársz, utána a kék kereszt vezet fel a Határ-tetőre és a Darnó-hegy oldalába; ez a nap egyetlen hosszabb emelkedője, kb. 170 m, enyhe meredekséggel. A kék keresztről lefelé kb. 1,1 km-en ismét jelzés nélkül mész Sirok szélére, a Cigány-forrás mellett.
Sirokban a kék sávra térsz, és a falun át észak felé, a vár alatti útig sétálsz; innen rövid, burkolt út vezet fel a vár kapujához. A vártól északkeletre, kb. 400 m-re áll a Törökasztal és a Barát- és Apáca-sziklák csoportja. Utána ugyanazon az úton jössz vissza a faluba, és a Központ buszmegállónál, a tájház mellett ér véget a túra.
Az útfelület 44%-a földút, 31%-a ösvény és 24%-a burkolt út; a track háromnegyede erdőben halad. A legmeredekebb rész az Ágasvár csúcsára vezető kaptató az első napon, ahol a lejtő eléri a 34%-ot.
A ferencesek által vezetett nemzeti kegyhely temploma, Basilica Minor rangban. A hagyomány szerint 1091-ben Szent László itt ugratott át lovával egy szakadékon, és a patkószegek nyomán gyógyító forrás fakadt. A kegyhelyet évente kb. 200 ezer zarándok keresi fel; a templom mellett szabadtéri misézőhely, stációsor, Lourdes-i barlang és a Kálvária-kápolna is áll.
Bővebben a Wikipédián →A kegyhely ivóvizes forrása, kb. 50 m-re a jelzett úttól. Innen Mátraszentistvánig nincs ivóvizes pont az út mentén, érdemes itt feltölteni a kulacsot.
Meredek trachitcsúcs a Nyugati-Mátrában; a tetején egykor erős vár állt, amelyet 1265-ben említ először oklevél, és fénykorát a 13–14. században élte. Mára csak csekély maradványai látszanak, a csúcs körül bronzkori vár nyomai is vannak. A turistaháztól a csúcsig a túra legmeredekebb kaptatója vezet.
Bővebben a Wikipédián →
Az Ágasvárról lefelé, a jelzett út mellett álló szikla, rajta a vésett felirat: „NEWTON HITÉTŐL MENTSEN MEG AZ ISTEN”. Közvetlenül előtte haladsz el a Szamár-kő mellett is.
Magyarország legnagyobb csillagászati megfigyelésre alkalmas létesítménye a Piszkés-tetőn. Detre László hozta létre, az építkezés első üteme 1960 és 1964 között zajlott, a Schmidt-teleszkópot 1962-ben adták át. Az út mellett Detre László emlékműve is áll.
Bővebben a Wikipédián →
Magyarország harmadik legmagasabb hegycsúcsa a Kékes és a Hidas-bérc után. A déli oldalán alakult ki Galyatető üdülőhely, a Galyatetői Nagyszállóval.
Bővebben a Wikipédián →
A Galya-tető Péter hegyese nevű csúcsán álló kilátó az ország legmagasabban álló, kifejezetten kilátónak épült tornya; 2025. augusztus 30. óta viseli Thuróczy Lajos nevét. Tetőteraszáról körpanoráma nyílik: keletre a Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra a szlovák hegyvonulatok látszanak.
Bővebben a Wikipédián →
Kilátópont közvetlenül a kék sáv mellett, Galyatető és a Vércverés között, a hosszú ereszkedés elején.
Magyarország legmagasabb hegye, a második nap csúcspontja. Az egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhely és síközpont; a tetőn álló Kékestető Gyöngyös legmagasabban fekvő városrésze. A csúcskő mellett több emlékhely is van.
Bővebben a Wikipédián →
Az 1981-ben épült, 180 m magas torony az ország legmagasabb építményei közé tartozik, és kilátóként is működik. Kékestető OKT-pecsételőhelye is a közelében van.
Bővebben a Wikipédián →A harmadik nap első célpontja, kb. fél kilométerrel Parádfürdő után, a jelzett úttól pár lépésre. Előtte az Alsó-Timsós-tó mellett haladsz el.
Mátraderecske közepén, közvetlenül az út mellett álló népművészeti gyűjtemény. Ha be szeretnél nézni, a nyitvatartását indulás előtt nézd meg.
Gótikus várrom egy sziklahegy csúcsán, avar és honfoglalás kori erőd helyén; első okleveles említése 1320-ból való. Szabálytalan alaprajzú, három olaszbástyával és sánc-árok rendszerrel erősített falai maradtak meg. A vár belépőjeggyel, nyitvatartási időben látogatható; a jelzett út a vár alatt halad el, a kapuig rövid kitérő vezet.
Bővebben a Wikipédián →
Dácittufa tömb a vár bejáratától kb. 400 m-re északkeletre. A tetejét egykor vízszintesre faragták, és kisebb-nagyobb medencéket, csatornákat, lyukakat véstek bele. A környező sziklákkal együtt helyi védett természeti emlék.
Bővebben a Wikipédián →
A Törökasztal közelében álló sziklaalakzatok, népi nevükön Bálványkövek vagy kőemberek. A Törökasztallal együtt érdemes egy rövid kitérővel megnézni őket, mielőtt visszaindulsz a faluba.
Bővebben a Wikipédián →A Mátra vulkanikus eredetű hegység az Északi-középhegységben, a Cserhát és a Bükk-vidék között, kelet–nyugati irányban 40–50 km hosszan. Itt emelkedik az ország három legmagasabb csúcsa, a Kékes, a Hidas-bérc és a Galya-tető. Ez a túra a hegység szinte teljes hosszán átvezet: a Zagyva-völgyből és a Mátralába nyugati részéből indul, a Nyugati-Mátrán át ér fel a Magas-Mátra gerincére, majd a Parád-Recski-medencén és a Tarna-völgyön át ér ki a Heves–Borsodi-dombság peremére.
Az útvonal nagy része a Mátrai Tájvédelmi Körzetben halad, amelynek területe több mint 12 ezer hektár, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kezeli. Az útvonal háromnegyede erdőben fut.
Nógrád megyei község a Zagyva völgyében, itt indul a túra. A vasúti megállóhely a belterület déli szélén áll, az Országos Kéktúra két szakaszának határán, a falu pecsételőhelye a polgármesteri hivatal hátsó udvarában van. A település határában fekszik Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, az első nap első célpontja.
A község 1944-ben jött létre, és hat, a Magas-Mátra hegyei között szétszórt lakott helyből áll: Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető. Az első nap Mátraszentistvánban ér véget, a második nap Mátraszentlászlón és Galyatetőn át vezet. A Galya-tető déli oldalán kialakult Galyatető országos hírű magaslati üdülőhely.
Gyógyvizéről és forrásairól ismert nagyközség, népszerű üdülő- és kirándulóhely; hagyományosan a palócok egyik központjának tartják. Hozzá tartozik a keleti részén fekvő Parádfürdő, ahol a második nap véget ér, és a Kékes egy része is a közigazgatási területén van.
A harmadik nap félútján, a falu közepén haladsz át. A község nevezetessége a mofetta, Magyarország 1995 óta működő szén-dioxidos gázfürdője, ahol a falu alatt futó vulkáni törésvonalból szivárog fel a gáz. A falu vasúti megállóhelye már megszűnt.
A túra végpontja a Pétervásárai járásban, a Mátra északkeleti szélén. Fő nevezetessége a falu fölé magasodó vár, a vár mellett pedig kaptárkövek állnak. A falu vasúti megállóhelye megszűnt, ezért a túra a központi buszmegállónál ér véget.
Három egymást követő, egyenként 22–25 km-es nap, ezért elsősorban edzett, rendszeresen túrázóknak ajánljuk; gyerekkel csak akkor vágj bele, ha már teljesített hasonló hosszúságú túrát. Mivel minden nap buszmegállónál ér véget, egy-egy nap külön is bejárható.
Az útvonal nagy része a Mátrai Tájvédelmi Körzetben halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak kijelölt helyen gyújts, és maradj a jelzett úton.
Víz: ivóvizes forrás a Szent-kút a kegyhelyen (5. km). Ivókút van Mátraverebélyen, Szentkúton, Mátraszentistvánban (22. km), Galyatetőn (27. km), Parádfürdőn (48. km) és Sirokban (67. km-től); ezekről indulás előtt érdemes ellenőrizni, hogy működnek-e, és mindenképp vigyél magaddal vizet. Galyatető után közvetlenül az út mellett egy csak feltételesen iható forrás van. Étkezni az Ágasvári turistaházban, Mátraszentlászlón, Galyatetőn, Kékestetőn, Parádfürdőn, Mátraderecskén és Sirokban lehet.
Kiszállás: buszmegálló van Szentkúton, Mátraszentistvánban, Mátraszentlászlón, Galyatető közelében, a Nyírjesi kőbányánál, Mátraházán a Vörösmarty turistaháznál, Kékestetőn, Parádfürdőn, Mátraderecskén és Sirokban. Az első napon a 10,6. km-nél újra elhaladsz Mátraverebély vasúti megállóhelye mellett.
Nagy emelkedők: az első napon a 9. és a 19. km között kb. 600 m az Ágasvárig, a csúcs alatt nagyon meredek kaptatóval; a második napon a Piszkés-tető alatt kb. 230 m, majd Mátraházától a Kékesig kb. 400 m; a harmadik napon a Határ-tető felé kb. 170 m, enyhe meredekséggel.
Időbeosztás: a menetidő pihenők nélkül naponta kb. 5 és fél – 6 és fél óra, a teljes túrán kb. 18 óra; pihenőkkel, a látnivalókkal és a szentkúti kitérővel ennél jóval hosszabb. Mindhárom nap hosszú, ezért érdemes korán indulni.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 11. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
