Szent Mihály-templom
A városlődi templom a megállóhely közelében, a kör kezdetén. Falainak egy része még a középkori karthauzi kolostortemplomból maradt, országos védettségű főoltára Schmidt Ferenc munkája.
Túraajánlat · körtúra · Bakony
Közepes, 15 km-es kör Városlőd vasúti megállójától Hölgykő várának romjaihoz, a Pince-forráson át Csehbányára és vissza a Bakonyban.
Szállás a túrához
Az útvonal 41%-a ösvény, 17%-a földút, 42%-a burkolt út, főleg Városlőd utcáin a kör elején és végén. A legmeredekebb rész a Pince-forrás előtti lejtő 6,1 és 6,5 km között, átlagosan 14%-os eséssel; máshol az emelkedők egyenletesek.
Vonattal: Városlőd megállóhely a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon – innen indul a kör.
templom
A városlődi templom a megállóhely közelében, a kör kezdetén. Falainak egy része még a középkori karthauzi kolostortemplomból maradt, országos védettségű főoltára Schmidt Ferenc munkája.
múzeum
Az autóbusz-váróterem mellett, közvetlenül a kék sáv jelzésen. Mellette két kéktúra-pecsételőhely is van: az egyik az OKT információs tábláján, a másik a Fenyves kocsma pultjával szemközti ablakban.
barlang
Kis sziklaüreg közvetlenül a várrom mellett, a nyilvántartott barlangok között szerepel.
emlékhely
A várnál álló emlékhely a Bakonyi Erdőispánság nevét viseli.
várkút
A vár 5 méter mély ciszternája a romok között.
várrom, 373 m
A Csiga-hegy északi, meredek nyúlványán álló vár a 13. század második felében épülhetett, oklevél 1310-ben említi először. 1325 és 1337 között Csesznekkel együtt a bakonyi erdőispánság székhelye volt. 1364-ben Nagy Lajos a karthauzi szerzeteseknek adta, majd leromboltatta, hogy köveiből a kolostor épülhessen. Ma egy 30 × 30 méteres dombtetőn néhány fal- és sáncmaradvány látható. Neve a régi „hölgy” (hermelin) szóból ered.
Bővebben a Wikipédiánforrás
Forrás a kék sáv mentén, a kör legmeredekebb lejtőjének alján, 6,6 km-nél. Innen nem sokkal később fordulsz a kék kereszt jelzésre.
templom
Csehbánya temploma a falu közepén, az autóbusz-váróterem közelében, az egykori üveghuta helyén.
kápolna
Szűz Mária tiszteletére szentelt kis kápolna Csehbánya mellett, a zarándokút jelzésén, 10,2 km-nél.
A kör Városlőd vasúti megállóhelyén indul, 292 méter magasan. Az első fél kilométeren jelzés nélkül, a falu utcáin sétálsz fel a kék sáv jelzésig, amely itt az Országos Kéktúra része. Ugyanezen az úton halad az E4 európai hosszútávú turistaút, a Gyöngyök útja és a Camino Benedictus zarándokút is. 0,7 km-nél éred el az autóbusz-várótermet: itt van a kocsma, a Faluház és két kéktúra-pecsételőhely.
A kék sáv jelzésen indulsz észak felé. Az első kilométerek aszfaltos falusi utcán vezetnek, 1,7 km körül a Karthauzi-záportározó mellett haladsz el. 2,7 km-nél térsz rá a kék rom jelzésre, amely rövid erdei kerülővel visz fel Hölgykő vára alá. 3,5 km-nél, 351 méteren éred el a Csiga-hegy tetején álló romot: itt a ciszterna, a Hölgykői-sziklaüreg és a Bakonyi Erdőispánság emlékhelye is látható. A vártól ugyanazon az ösvényen jössz vissza nagyjából háromnegyed kilométert, amíg 4,3 km-nél újra a kék sávra érsz.
A kék sávon egyenletesen kapaszkodsz tovább, 6 km körül már 383 méteren jársz. Innen jön a kör legmeredekebb része: 6,1 és 6,5 km között átlagosan 14%-os lejtőn ereszkedsz le a Pince-forráshoz, amelyet 6,6 km-nél érsz el. Rövid szakasz után, 7 km-nél a kék kereszt jelzésre térsz, és ezen jutsz el Csehbányára.
9 km-nél érsz be Csehbányára, az autóbusz-váróterem és a Jézus Szíve templom közelébe. A közelben étterem is van, és ivóvízvételi hely is akad. A faluból a Camino Benedictus zarándokút jelzésén indulsz dél felé. Ez a kör második emelkedője: 9,9 km körül, 409 méteren éred el a túra legmagasabb pontját, kicsit lejjebb, 10,2 km-nél pedig a Mária-kápolna mellett haladsz el. A Csalános-tető pár száz méterre esik az útvonaltól.
10,6 km körül a zarándokút visszavezet arra az útra, amelyen jöttél: a hátralévő kb. 4,3 km ugyanaz, mint a kör eleje, csak a Hölgykőhöz vezető kitérőt hagyod ki. Végül az utolsó fél kilométeren jelzés nélkül érsz vissza a megállóhoz. A teljes kör 14,9 km, nagyjából 220 méter szintemelkedéssel, és az útvonal 93%-a jelzett turistaúton halad.
burkolt 42% · földút 17% · ösvény 41%
A közel 15 km miatt egész délelőttös vagy délutáni túra, pihenők nélkül kb. 3 óra 20 perc. A szintkülönbség mérsékelt, nagyjából 220 méter, így edzettebb, nagyobb gyerekekkel is bejárható.
Kutyával is járható; a falvakban és a vár környékén tartsd pórázon.
A túra a Bakonyban, a Veszprém-Devecseri-árok kistájon halad. A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométeres karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Területének nagy része Veszprém vármegyéhez tartozik, legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m).
Csehbányát bükk- és tölgyerdők veszik körül, határában ered a Torna-patak, amelynek keleti ága fél körívben fogja közre a Hölgykő hegyét. A kör nagyjából 40%-ban vezet erdőben.
A kör kiinduló- és végpontja, a Bakony egyik völgyében hosszan elnyúló község. Határában a 14. századtól működött a gazdagságáról híres lövöldi karthauzi kolostor: Mátyás király 1480-ban meglátogatta, és a szerzeteseknek adományozta a Lövöldi Corvinát, amelyet ma az esztergomi székesegyház könyvtárában őriznek. Az 1720-as években német telepesek érkeztek ide. A Szent Mihály-templomot 1747 és 1750 között építették, déli fala és a szentély mögötti fal még a régi kolostortemplomé.
A Magas-Bakony kis faluja, a kör északi fordulópontja. Nevét az üveggyártásnak köszönheti: 1761-ben Adler Ferdinánd városlődi hutamester itt üveghutát alapított, és csehországi német üvegeseket telepített le. A huta 1796-ig működött, a helyén ma a falu temploma áll. A falu mellett kis Mária-kápolna látható, amely mellett a kör is elhalad.
18,0 km · 257 m szint – A Pince-forrástól a kék sávon tovább északra mehetsz, és a Vámos-kúton át érsz be Csehbányára. Így a túra kb. 18 km, nagyjából 260 méter szintemelkedéssel.
Túraajánlatok
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 03.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk. A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.
Közepes, 15 km-es kör Városlőd vasúti megállójától Hölgykő várának romjaihoz, a Pince-forráson át Csehbányára és vissza a Bakonyban.
A kör Városlőd vasúti megállóhelyén indul, 292 méter magasan. Az első fél kilométeren jelzés nélkül, a falu utcáin sétálsz fel a kék sáv jelzésig, amely itt az Országos Kéktúra része. Ugyanezen az úton halad az E4 európai hosszútávú turistaút, a Gyöngyök útja és a Camino Benedictus zarándokút is. 0,7 km-nél éred el az autóbusz-várótermet: itt van a kocsma, a Faluház és két kéktúra-pecsételőhely.
A kék sáv jelzésen indulsz észak felé. Az első kilométerek aszfaltos falusi utcán vezetnek, 1,7 km körül a Karthauzi-záportározó mellett haladsz el. 2,7 km-nél térsz rá a kék rom jelzésre, amely rövid erdei kerülővel visz fel Hölgykő vára alá. 3,5 km-nél, 351 méteren éred el a Csiga-hegy tetején álló romot: itt a ciszterna, a Hölgykői-sziklaüreg és a Bakonyi Erdőispánság emlékhelye is látható. A vártól ugyanazon az ösvényen jössz vissza nagyjából háromnegyed kilométert, amíg 4,3 km-nél újra a kék sávra érsz.
A kék sávon egyenletesen kapaszkodsz tovább, 6 km körül már 383 méteren jársz. Innen jön a kör legmeredekebb része: 6,1 és 6,5 km között átlagosan 14%-os lejtőn ereszkedsz le a Pince-forráshoz, amelyet 6,6 km-nél érsz el. Rövid szakasz után, 7 km-nél a kék kereszt jelzésre térsz, és ezen jutsz el Csehbányára.
9 km-nél érsz be Csehbányára, az autóbusz-váróterem és a Jézus Szíve templom közelébe. A közelben étterem is van, és ivóvízvételi hely is akad. A faluból a Camino Benedictus zarándokút jelzésén indulsz dél felé. Ez a kör második emelkedője: 9,9 km körül, 409 méteren éred el a túra legmagasabb pontját, kicsit lejjebb, 10,2 km-nél pedig a Mária-kápolna mellett haladsz el. A Csalános-tető pár száz méterre esik az útvonaltól.
10,6 km körül a zarándokút visszavezet arra az útra, amelyen jöttél: a hátralévő kb. 4,3 km ugyanaz, mint a kör eleje, csak a Hölgykőhöz vezető kitérőt hagyod ki. Végül az utolsó fél kilométeren jelzés nélkül érsz vissza a megállóhoz. A teljes kör 14,9 km, nagyjából 220 méter szintemelkedéssel, és az útvonal 93%-a jelzett turistaúton halad.
Az útvonal 41%-a ösvény, 17%-a földút, 42%-a burkolt út, főleg Városlőd utcáin a kör elején és végén. A legmeredekebb rész a Pince-forrás előtti lejtő 6,1 és 6,5 km között, átlagosan 14%-os eséssel; máshol az emelkedők egyenletesek.
A városlődi templom a megállóhely közelében, a kör kezdetén. Falainak egy része még a középkori karthauzi kolostortemplomból maradt, országos védettségű főoltára Schmidt Ferenc munkája.
Az autóbusz-váróterem mellett, közvetlenül a kék sáv jelzésen. Mellette két kéktúra-pecsételőhely is van: az egyik az OKT információs tábláján, a másik a Fenyves kocsma pultjával szemközti ablakban.
Kis sziklaüreg közvetlenül a várrom mellett, a nyilvántartott barlangok között szerepel.
A várnál álló emlékhely a Bakonyi Erdőispánság nevét viseli.
A vár 5 méter mély ciszternája a romok között.
A Csiga-hegy északi, meredek nyúlványán álló vár a 13. század második felében épülhetett, oklevél 1310-ben említi először. 1325 és 1337 között Csesznekkel együtt a bakonyi erdőispánság székhelye volt. 1364-ben Nagy Lajos a karthauzi szerzeteseknek adta, majd leromboltatta, hogy köveiből a kolostor épülhessen. Ma egy 30 × 30 méteres dombtetőn néhány fal- és sáncmaradvány látható. Neve a régi „hölgy” (hermelin) szóból ered.
Bővebben a Wikipédián →Forrás a kék sáv mentén, a kör legmeredekebb lejtőjének alján, 6,6 km-nél. Innen nem sokkal később fordulsz a kék kereszt jelzésre.
Csehbánya temploma a falu közepén, az autóbusz-váróterem közelében, az egykori üveghuta helyén.
Szűz Mária tiszteletére szentelt kis kápolna Csehbánya mellett, a zarándokút jelzésén, 10,2 km-nél.
A túra a Bakonyban, a Veszprém-Devecseri-árok kistájon halad. A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométeres karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Területének nagy része Veszprém vármegyéhez tartozik, legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m).
Csehbányát bükk- és tölgyerdők veszik körül, határában ered a Torna-patak, amelynek keleti ága fél körívben fogja közre a Hölgykő hegyét. A kör nagyjából 40%-ban vezet erdőben.
A kör kiinduló- és végpontja, a Bakony egyik völgyében hosszan elnyúló község. Határában a 14. századtól működött a gazdagságáról híres lövöldi karthauzi kolostor: Mátyás király 1480-ban meglátogatta, és a szerzeteseknek adományozta a Lövöldi Corvinát, amelyet ma az esztergomi székesegyház könyvtárában őriznek. Az 1720-as években német telepesek érkeztek ide. A Szent Mihály-templomot 1747 és 1750 között építették, déli fala és a szentély mögötti fal még a régi kolostortemplomé.
A Magas-Bakony kis faluja, a kör északi fordulópontja. Nevét az üveggyártásnak köszönheti: 1761-ben Adler Ferdinánd városlődi hutamester itt üveghutát alapított, és csehországi német üvegeseket telepített le. A huta 1796-ig működött, a helyén ma a falu temploma áll. A falu mellett kis Mária-kápolna látható, amely mellett a kör is elhalad.
A közel 15 km miatt egész délelőttös vagy délutáni túra, pihenők nélkül kb. 3 óra 20 perc. A szintkülönbség mérsékelt, nagyjából 220 méter, így edzettebb, nagyobb gyerekekkel is bejárható.
Kutyával is járható; a falvakban és a vár környékén tartsd pórázon.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 03.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.