Nepomuki Szent János-szobor
Késő barokk mészkőszobor a tóhoz vezető út mellett, vaskerítéssel körülvéve. 1803. május 16-án állították, talpazatán a „Buzgóságáért emeltetett” felirat olvasható. Egykor festett szobor volt; nyilvántartott műemlék.
Túraajánlat · körtúra · Bakony
Négy km-es városnéző kör Bodajkon: kegytemplom, Bodajki-tó, 1848-as emlékmű, református templom, a Miske-kastély környéke és a Kálvária.
Innen indulApartmanház Bodajk
Szállás a túrához
Szinte végig aszfaltos utcán és járdán sétálsz, csak a Kálvária-dombon jársz rövid ösvényen és lépcsőn. Erdő nincs az úton, árnyékot inkább a tóparti park fái adnak; a legmeredekebb rész a Kálváriáról a kápolnához vezető, kb. 8%-os lejtő.
Autóval: a kör a Kálvária utca elejéről indul, a városháza mellett ingyenes parkoló van, a kör 1,2 km-énél.
barokk szobor, műemlék
Késő barokk mészkőszobor a tóhoz vezető út mellett, vaskerítéssel körülvéve. 1803. május 16-án állították, talpazatán a „Buzgóságáért emeltetett” felirat olvasható. Egykor festett szobor volt; nyilvántartott műemlék.
forrástó
Természetes gyógyforrások táplálta tó a település közepén, a kegytemplom szomszédságában. Az 1990-es években az egykori bodajki fürdőt felélesztve tófürdőt alakítottak ki rajta.
Bővebben a Wikipédiánemlékművek
A Petőfi Sándor utca elején, egy kis parkban áll Nagy Benedek 1848-as emlékműve: a bazaltba faragott, hanyatló lovas alakját ábrázoló alkotást 1989. március 15-én avatták fel. Közvetlenül mellette az 56-os emlékmű áll.
templom
Bodajk református temploma 1788-ban épült, az emlékművek parkjától néhány lépésre áll, a Petőfi Sándor utca közelében.
bazilika, zarándokhely
A barokk kegytemplom 1728 és 1742 között épült; 1742. szeptember 30-án szentelték fel, 2023-ban Ferenc pápa Basilica Minor rangra emelte. Kegyképe a passaui Segítő Szűz Mária-kép másolata, a bécsi Colloredo grófnő ajándéka 1695-ből; a szeptemberi Mária-napi búcsú több ezer zarándokot vonz. A templom mellett olaszos árkádsoros zarándokudvar és szabadtéri oltár van, itt áll az embernagyságú Mária-szobor, alatta a Szent Kút, amelyet már a 9. században vallásos tisztelet övezett.
Bővebben a Wikipédiánklasszicista kastély
Klasszicista kastély, amelyet Miske József építtetett 1837 és 1839 között; elterjedt neve, a Hochburg–Lamberg-kastély téves. Ma vadászati kiállításnak és kastélyparknak ad otthont, amely belépőjeggyel látogatható, de jelenleg átalakítási munkálatok miatt átmenetileg zárva van. A kör a park körüli utcákon halad, a kastély területére nem tér be.
Bővebben a Wikipédiánkápolna, 162 m
A barokk Kálvária a település fölötti dombon áll: stációit és kőkeresztjét 1736-ban, a domb felszentelésekor készítették el, a kápolna egy évvel később épült. A dombról nagyszerű kilátás nyílik Bodajkra és a környékre.
A kör az Apartmanház Bodajk előtt, a Kálvária utca elején indul, 152 méter magasan, és ugyanide ér vissza. Néhány lépés után a Szent István térre érsz, ahol a Segítő Szűz Mária Kegytemplom áll: a kegyhely a séta első és egyik utolsó állomása is, hiszen a kör közepén újra elhaladsz előtte. A téren túl a piros kereszt jelzést követed: 0,1 km-nél a vaskerítéses Nepomuki Szent János-szobor mellett, majd a Bodajki-tó partján vezet az út.
A tó északi csücskétől jelzés nélkül, a Deák Ferenc utcán sétálsz tovább északnyugat felé; ez a kör legalacsonyabb része, kb. 140 méteren. 0,7 km-nél a Petőfi Sándor utcához érsz: a sarkon, egy kis parkban áll az 1848-as és az 56-os emlékmű, néhány lépéssel arrébb, kb. 50 méterre pedig a református templom.
Innen a Petőfi Sándor utcán fordulsz vissza dél felé, a település központjába. 1,2 és 1,3 km között étterem, a városháza buszmegállója és ingyenes parkoló is van az út mentén, majd 1,35 km-nél ismét a kegytemplom mellett haladsz el, a Via Lucis XIV. állomásánál. A kegytemplom és a Szent István tér közötti rövid, kb. 0,1 km-es szakaszt itt másodszor járod be.
A Petőfi Sándor utcán délkeletnek folytatod az utat. A 2 km körüli rövid szakaszon a kék sáv jelzés, a Kéktúra is itt fut; jobb kéz felől a Miske-kastély (Hochburg–Lamberg-kastély) parkja kezdődik. A kastély parkját nagy ívben kerülöd meg: a Petőfi Sándor utcáról a Gesztenyés utcára, majd a Mandulás utcára fordulsz, és 2,5 km után enyhén emelkedni kezd az út.
2,9 km-nél a piros sáv jelzésre térsz, és a Kálvária-domb déli oldalán, utcákon érsz fel a kör legmagasabb pontjára, kb. 183 méterre. 3,5 km-nél a piros kereszt jelzésen, ösvényen fordulsz rá a Kálváriára: a stációk sorát fordított irányban, a XIV. állomástól az I.-ig járod végig, és 3,8 km-nél a Kálvária-kápolnához érsz, kb. 162 méteren. Ez a kör legmeredekebb része, átlagosan 8%-os lejtő.
A kápolnától lépcső visz le a Petőfi Sándor utcára, ahonnan kb. 0,1 km az út a szállásig – ezt a rövid részt a kör elején már egyszer bejártad. A teljes kör 4 km, kb. 45 méter szintemelkedéssel, nagyjából egyórás séta; a táv kb. fele fut jelzett turistaúton, a többi utcán, járdán.
burkolt 90% · ösvény 10%
Rövid, alig emelkedő, végig lakott területen haladó kör, gyerekkel is kényelmesen bejárható, akár egy délutáni sétaként. Kutyát is vihetsz; az utcákon és a parkban tartsd pórázon.
A Kálváriáról a Petőfi Sándor utcára lépcső vezet le, ezt számold bele, ha nehezen jársz. A kör nem érint védett természeti területet. A kegytemplomba és a zarándokudvarba belépve tartsd tiszteletben, hogy működő templomról és zarándokhelyről van szó.
Bodajk a Móri-árokban fekszik: ez az északnyugat–délkeleti irányú völgy választja el a Bakonyt a Vértestől, északon a Kisalföld, délen a Mezőföld felé nyílik. A városnéző kör végig a település utcáin és a Kálvária-dombon marad, de a domb tetejéről jól látszik, hogy a házak mögött már a Bakony keleti nyúlványai emelkednek.
A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométeres karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Bodajk története is a karszthoz kötődik: a település legfontosabb vonzereje évszázadokon át az itt fakadó állandó és bő vízű karsztforrás volt, a Bodajki-tavat is természetes gyógyforrások táplálják.
Bodajk Fejér vármegye Móri járásának kisvárosa, 2898 hektárjával a megye legkisebb területű városa; német neve Wudeck. Első írásos említése III. Béla 1193-as oklevelében olvasható, Bodogth formában, és a falu a török hódításig a johanniták birtoka volt. A török kor után németeket telepítettek be, a móri kapucinusok pedig a forrás és a mellette talált kápolnarom köré építették fel a ma is látogatott Mária-kegyhelyet. A kör a város szinte minden nevezetességét érinti, a Kegytemplomtól a Kálváriáig.
Túraajánlatok
Túra
Sztudva Gyöngyi · CC BY-SA 3.0
Bodajk nehezebb kör: Gaja-völgy – Fehérvárcsurgói-víztározó – Vaskapuvár – Fehérvárcsurgó
Bakony
18,8 km · 310 m szint
Túra
Traxxmaster · CC BY-SA 4.0
Somló családi kör: Óriások Lépcsője – Szent István-kilátó – Somlói vár – Taposó kút
Bakony
5,5 km · 277 m szint
Túra
Pan Peter · Public domain
Somlójenő – Somlói vár – Doba – Noszlop: át a Somlón a szőlőhegytől a falvakig
Bakony
17,8 km · 310 m szint
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 10.25.
okt. 25., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.28.
okt. 28., szerda
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.31.
okt. 31., szombat
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 11.29.
nov. 29., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 05.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
Négy km-es városnéző kör Bodajkon: kegytemplom, Bodajki-tó, 1848-as emlékmű, református templom, a Miske-kastély környéke és a Kálvária.
A kör az Apartmanház Bodajk előtt, a Kálvária utca elején indul, 152 méter magasan, és ugyanide ér vissza. Néhány lépés után a Szent István térre érsz, ahol a Segítő Szűz Mária Kegytemplom áll: a kegyhely a séta első és egyik utolsó állomása is, hiszen a kör közepén újra elhaladsz előtte. A téren túl a piros kereszt jelzést követed: 0,1 km-nél a vaskerítéses Nepomuki Szent János-szobor mellett, majd a Bodajki-tó partján vezet az út.
A tó északi csücskétől jelzés nélkül, a Deák Ferenc utcán sétálsz tovább északnyugat felé; ez a kör legalacsonyabb része, kb. 140 méteren. 0,7 km-nél a Petőfi Sándor utcához érsz: a sarkon, egy kis parkban áll az 1848-as és az 56-os emlékmű, néhány lépéssel arrébb, kb. 50 méterre pedig a református templom.
Innen a Petőfi Sándor utcán fordulsz vissza dél felé, a település központjába. 1,2 és 1,3 km között étterem, a városháza buszmegállója és ingyenes parkoló is van az út mentén, majd 1,35 km-nél ismét a kegytemplom mellett haladsz el, a Via Lucis XIV. állomásánál. A kegytemplom és a Szent István tér közötti rövid, kb. 0,1 km-es szakaszt itt másodszor járod be.
A Petőfi Sándor utcán délkeletnek folytatod az utat. A 2 km körüli rövid szakaszon a kék sáv jelzés, a Kéktúra is itt fut; jobb kéz felől a Miske-kastély (Hochburg–Lamberg-kastély) parkja kezdődik. A kastély parkját nagy ívben kerülöd meg: a Petőfi Sándor utcáról a Gesztenyés utcára, majd a Mandulás utcára fordulsz, és 2,5 km után enyhén emelkedni kezd az út.
2,9 km-nél a piros sáv jelzésre térsz, és a Kálvária-domb déli oldalán, utcákon érsz fel a kör legmagasabb pontjára, kb. 183 méterre. 3,5 km-nél a piros kereszt jelzésen, ösvényen fordulsz rá a Kálváriára: a stációk sorát fordított irányban, a XIV. állomástól az I.-ig járod végig, és 3,8 km-nél a Kálvária-kápolnához érsz, kb. 162 méteren. Ez a kör legmeredekebb része, átlagosan 8%-os lejtő.
A kápolnától lépcső visz le a Petőfi Sándor utcára, ahonnan kb. 0,1 km az út a szállásig – ezt a rövid részt a kör elején már egyszer bejártad. A teljes kör 4 km, kb. 45 méter szintemelkedéssel, nagyjából egyórás séta; a táv kb. fele fut jelzett turistaúton, a többi utcán, járdán.
Szinte végig aszfaltos utcán és járdán sétálsz, csak a Kálvária-dombon jársz rövid ösvényen és lépcsőn. Erdő nincs az úton, árnyékot inkább a tóparti park fái adnak; a legmeredekebb rész a Kálváriáról a kápolnához vezető, kb. 8%-os lejtő.
Késő barokk mészkőszobor a tóhoz vezető út mellett, vaskerítéssel körülvéve. 1803. május 16-án állították, talpazatán a „Buzgóságáért emeltetett” felirat olvasható. Egykor festett szobor volt; nyilvántartott műemlék.
Természetes gyógyforrások táplálta tó a település közepén, a kegytemplom szomszédságában. Az 1990-es években az egykori bodajki fürdőt felélesztve tófürdőt alakítottak ki rajta.
Bővebben a Wikipédián →A Petőfi Sándor utca elején, egy kis parkban áll Nagy Benedek 1848-as emlékműve: a bazaltba faragott, hanyatló lovas alakját ábrázoló alkotást 1989. március 15-én avatták fel. Közvetlenül mellette az 56-os emlékmű áll.
Bodajk református temploma 1788-ban épült, az emlékművek parkjától néhány lépésre áll, a Petőfi Sándor utca közelében.
A barokk kegytemplom 1728 és 1742 között épült; 1742. szeptember 30-án szentelték fel, 2023-ban Ferenc pápa Basilica Minor rangra emelte. Kegyképe a passaui Segítő Szűz Mária-kép másolata, a bécsi Colloredo grófnő ajándéka 1695-ből; a szeptemberi Mária-napi búcsú több ezer zarándokot vonz. A templom mellett olaszos árkádsoros zarándokudvar és szabadtéri oltár van, itt áll az embernagyságú Mária-szobor, alatta a Szent Kút, amelyet már a 9. században vallásos tisztelet övezett.
Bővebben a Wikipédián →
Klasszicista kastély, amelyet Miske József építtetett 1837 és 1839 között; elterjedt neve, a Hochburg–Lamberg-kastély téves. Ma vadászati kiállításnak és kastélyparknak ad otthont, amely belépőjeggyel látogatható, de jelenleg átalakítási munkálatok miatt átmenetileg zárva van. A kör a park körüli utcákon halad, a kastély területére nem tér be.
Bővebben a Wikipédián →A barokk Kálvária a település fölötti dombon áll: stációit és kőkeresztjét 1736-ban, a domb felszentelésekor készítették el, a kápolna egy évvel később épült. A dombról nagyszerű kilátás nyílik Bodajkra és a környékre.
Bodajk a Móri-árokban fekszik: ez az északnyugat–délkeleti irányú völgy választja el a Bakonyt a Vértestől, északon a Kisalföld, délen a Mezőföld felé nyílik. A városnéző kör végig a település utcáin és a Kálvária-dombon marad, de a domb tetejéről jól látszik, hogy a házak mögött már a Bakony keleti nyúlványai emelkednek.
A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométeres karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Bodajk története is a karszthoz kötődik: a település legfontosabb vonzereje évszázadokon át az itt fakadó állandó és bő vízű karsztforrás volt, a Bodajki-tavat is természetes gyógyforrások táplálják.
Bodajk Fejér vármegye Móri járásának kisvárosa, 2898 hektárjával a megye legkisebb területű városa; német neve Wudeck. Első írásos említése III. Béla 1193-as oklevelében olvasható, Bodogth formában, és a falu a török hódításig a johanniták birtoka volt. A török kor után németeket telepítettek be, a móri kapucinusok pedig a forrás és a mellette talált kápolnarom köré építették fel a ma is látogatott Mária-kegyhelyet. A kör a város szinte minden nevezetességét érinti, a Kegytemplomtól a Kálváriáig.
Rövid, alig emelkedő, végig lakott területen haladó kör, gyerekkel is kényelmesen bejárható, akár egy délutáni sétaként. Kutyát is vihetsz; az utcákon és a parkban tartsd pórázon.
A Kálváriáról a Petőfi Sándor utcára lépcső vezet le, ezt számold bele, ha nehezen jársz. A kör nem érint védett természeti területet. A kegytemplomba és a zarándokudvarba belépve tartsd tiszteletben, hogy működő templomról és zarándokhelyről van szó.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 05.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.