Fekete Lajos Múzeum
Múzeum Tardos központjában, közvetlenül a kiindulópont mellett.
19 km-es kör Tardosról a Gerecse legmagasabb pontjára, a Nagy-Gerecsére, onnan Pusztamarót történelmi emlékhelyéig és vissza a Kéktúrán.
A kör Tardoson, a süttői elágazás buszmegállójánál indul, 288 méter magasan. Közvetlenül mellette áll a Fekete Lajos Múzeum, kicsit odébb a Rádió Múzeum, a környéken büfé, étterem, kocsma és ivóvízvételi hely is van. A zöld sáv jelzésen indulsz kelet felé; az első másfél kilométeren a kék kereszt és a piros kereszt jelzés is veled tart. 2,2 és 2,6 km között rövid, jelzés nélküli szakasz következik, majd ismét a zöld sávon jutsz fel a Bánya-hegy oldalába.
3 km-nél, 436 méteren rátérsz az Országos Kéktúrára (kék sáv, E4). Itt, az elágazásban áll a Bánya-hegyi erdészház pecsételőhelye. A Kéktúrán észak felé haladsz a Tűzköves alá, ahol 4,2 km-nél a kék háromszög jelzésre térsz. Ezen kezdődik a kör nagy emelkedője: 4,4 és 4,8 km között átlagosan 27%-os a kaptató, ez a túra legmeredekebb része.
A kék háromszögön egyenletesebben emelkedsz tovább a Nagy-Gerecse felé. 6,2 km-nél egy rövid, jelzés nélküli ösvényen kapaszkodsz fel a csúcsra: 6,4 km-nél, 634 méteren éred el a Gerecse legmagasabb pontját, ahol egy vasbeton geodéziai mérőtorony áll. A csúcsról ugyanazon az úton jössz vissza a kék háromszögre, és a gerincen ereszkedsz kelet felé; 8,1 km-nél a Mese-barlang bejárata mellett haladsz el.
9,2 km-nél érsz a Gerecse üdülőhöz, a Kéktúra következő pecsételőhelyéhez; a Serédi-kastély kb. 150 méterre van az úttól. Innen a kék sávon fordulsz kelet felé Pusztamarót irányába. 10 km-nél a Mária-kőfülke mellett haladsz el, a Kéktúra itt a piros sáv jelzéssel közös. 11,4 km-nél egy romos pincénél esőbeálló van, 11,7 km-nél pedig, 339 méteren éred el a pusztamaróti történelmi emlékhelyet, ahol több pecsételőhely is van.
Pusztamarótról ugyanazon az úton, a kék sávon térsz vissza a Gerecse üdülőig, majd a Kéktúrán tovább nyugat felé haladsz a Gerecse oldalában. 14,2 km-nél, kb. 490 méteren a Tűzköves-barlang mellett haladsz el, kb. 185 méterre az úttól. A Tűzköves alatt 16,9 km-nél a kék kereszt jelzésre térsz, és ezen ereszkedsz vissza Tardosra; az utolsó másfél kilométeren azon az úton érsz vissza a kiindulóponthoz, amelyen elindultál.
A teljes kör 19,1 km, kb. 590 méter szintemelkedéssel, és 95%-a jelzett turistaúton halad. A Kéktúrán Pusztamarótig és vissza kb. 2,3 km-t kétszer teszel meg.
Az útvonal 69%-a földút, 23%-a ösvény és 8%-a burkolt út, és végig erdőben halad. A legmeredekebb rész 4,4 és 4,8 km között van, átlagosan 27%-os emelkedővel a kék háromszög jelzésen.
Múzeum Tardos központjában, közvetlenül a kiindulópont mellett.
Múzeum Tardoson, a kiindulóponttól kb. 200 méterre.
Itt csatlakozol az Országos Kéktúrához; a pecsételő az elágazásban, az útjelző oszlopon van.
A Gerecse legmagasabb pontja. A csúcson egy vasbeton geodéziai mérőtorony áll, a kék háromszög jelzésről rövid ösvény vezet fel hozzá. A geodéziai tornyokra felmászni tilos és életveszélyes.
A kastélyt 1935-ben Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek építtette. 1950-ben államosították, 1999-ben kapta vissza az egyház; ma az Esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégium működteti. Kb. 150 méterre van a Gerecse üdülőnél lévő pecsételőhelytől.
Kis kőfülke közvetlenül a Kéktúra mellett, a Gerecse üdülő és Pusztamarót között.
Pusztamarót ma lakatlan, Nyergesújfaluhoz tartozó hely a Gerecsében. 1526 őszén, a mohácsi csata és Buda elfoglalása után az Esztergom felé menekülők egy csoportja itt próbált ellenállni az oszmán hadaknak; sokan meghaltak, a kastély és a középkori település ekkor pusztult el. Az első írásos említése 1399-ből ismert, egykor monumentális, két részből álló érseki kastélyáról a régészeti feltárás hozott új eredményeket. A Pilisi Parkerdő 2026 nyarán megújította az emlékhely környezetét, és új információs táblát helyezett ki.
Bővebben a Wikipédián →Barlang a Tűzköves oldalában, kb. 185 méterre a Kéktúrától, a visszaút második felében.
A Gerecse röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegyvidék legnyugatibb, háromszög alakú része. Átlagos magassága 400 méter, területe 850 négyzetkilométer. Legmagasabb csúcsa a 634 méteres Nagy-Gerecse; ez a Dunazug-hegyvidék tizedik legmagasabb kiemelkedése, tetején 1969 és 1971 között adótorony épült.
A hegységet túlnyomórészt dachsteini mészkő, kisebb részben felső triász dolomit építi fel. Nevezetesek a mészkőbarlangjai és a jura mészkő „vörösmárványa”; a kör a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Gerecsei kismedencék kistájain halad át, végig erdőben. A Pisznice-barlang, a hegység második leghosszabb barlangja, kb. egy kilométerre van az útvonaltól.
A kör Tardosról indul és oda érkezik vissza. A község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban fekszik; 1992 végéig Tardosbánya volt a neve. A falu központjában, a kiindulópont közelében két múzeum is van.
A Gerecse üdülő és a Nagy-Gerecse környéke Süttő határába esik. A község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban található.
Pusztamarót közigazgatásilag Nyergesújfaluhoz tartozik. A város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban fekszik.
A 19 km és a közel 600 méter szintemelkedés miatt edzett túrázóknak ajánljuk. Ha rövidebbet szeretnél, a Pusztamarótot kihagyó változat kb. 14 km.
Kutyával is bejárható; tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.