Túraajánlat · körtúra
Hosszabb, 19,6 km-es kör Ravazdról: Béla-kút, Szent Villebald-templomrom és Sólymos Szilveszter kilátó, majd a Sokorói-dombság erdein át Sokorópátka széléig.
Szállás a túrához
Az út kb. 58%-a földút, 34%-a burkolt (főleg Ravazd utcái), 7%-a ösvény; a táv kb. 70%-a erdőben halad, így nyáron is sok az árnyék. Az emelkedők enyhék, a legmeredekebb rész a túra végén, a Ravazdra vezető kb. 13%-os lejtő.
Autóval: Ravazd a 82-es főút mentén fekszik. A falu közepén, a Faluháznál parkoló van, innen pár száz méter a kör.
forrás, barokk kútház
A forrás fölé emelt kis barokk kútház a 18. században épült. Márvány emléktábláján olvasható, hogy IV. Béla 1240 körül kelt oklevele már említi a vizet; a legenda szerint a király itt pihent meg menekülése közben, ennek azonban nincs történelmi bizonyítéka. A 18. században búcsújáró és zarándokhely volt, II. József intézkedései után csökkent a látogatottsága.
templomrom
Szent Villebald angol származású bencés szerzetes volt a 8. században, később eichstätti püspök; tiszteletére a 11. században templomot építettek a ma Bilebárdnak nevezett dombon. Ez volt az egyetlen ilyen templom Magyarországon. A középkorban a közeli forrás miatt búcsújáróhely volt, falait a 18. században építőanyagként hordták el, többek között a pannonhalmi könyvtár építéséhez.
fa kilátó
A templomrom szomszédságában álló fa kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság építtette 2006-ban, és Sólymos Szilveszter bencés szerzetesről nevezte el. A toronyból Ravazdra, a pannonhalmi Főapátság épületegyüttesére és a Bakony vonulatára nyílik kilátás.
templom
A falu temploma 1802-ben már állt. Főoltárképét, amely a védőszentet, Szent Mártont ábrázolja, Joseph Schmidt festette 1799-ben, a jobb oldali Szent Villebald-oltárkép Joseph Schöfft 1841-es munkája. A frigyszekrény jellegű barokk főoltárt 2002-ben, a templom 200. évfordulóján restaurálták.
ivókút
A piros sáv mentén, a falu és az erdő határán álló ivókút. Indulás előtt érdemes ellenőrizni, működik-e, és mindenképp vigyél magaddal vizet: innen a túra végéig, Ravazdig nincs több ivókút a nyomvonal mentén.
emlékoszlop, esőbeálló
A sárga kereszt és a sárga sáv találkozása közelében álló emlékoszlop mellett esőbeálló is van. Nagyjából a túra kétharmadánál jársz itt, ezért jó hely egy hosszabb pihenőre, mielőtt nekivágsz a második emelkedőnek.
A kör Ravazdon, a buszfordulónál indul és ér véget, kb. 157 méter magasan. Az első 0,4 km jelzés nélkül, a Paphegy utcán vezet fel az Országút utcára, ahol a sárga kereszt jelzésre térsz. Ezen a falu keleti széle felé haladsz, és a 0,9. km-nél az út mellett eléred a Béla-kutat, a IV. Béla-forrás fölé emelt kis barokk kútházat.
Az 1,3. km-nél a sárga háromszög jelzésre fordulsz, amely a domboldalon felkapaszkodik a Szent Villebald-templomrom és a Sólymos Szilveszter kilátó dombjára (1,8 km). A kilátóból Ravazdra, a pannonhalmi Főapátságra és a Bakony vonulatára látsz. Innen a sárga háromszög nyugat felé visz vissza az Országút utcára; a csatlakozásnál kb. 70 métert ugyanazon az úton jársz, mint az elején. A sárga kereszten a falu közepén, a Szent Márton-templom mellett haladsz el (2,8 km).
A 3. km-től a piros sáv jelzését követed nyugat felé, ki a faluból és be az erdőbe. A 4,3. km-nél a Kerekes kút ivókútja mellett haladsz el. Az 1,1. és a 6,5. km között az út hosszan, egyenletesen emelkedik, összesen kb. 110 métert, átlagosan alig 2%-os lejtéssel, így ez inkább kitartást kér, mint erőt. A piros sáv a 8,7. km-ig vezet, végig földúton és nagyrészt erdőben.
A 8,7. km-nél a piros kereszt jelzésre térsz, amely délnek, Sokorópátka felé visz. A 12,3. km-nél a falu keleti szélén, egy jelzéscsomópontnál a sárga keresztre váltasz; a falu központja és a Sokorópátka, községháza buszmegálló innen kb. 700 méterre van. A sárga kereszt további kb. 1,8 km-en délnek vezet egy emlékoszlophoz, ahol esőbeálló is van (13,7 km): jó hely a hosszabb pihenőre.
A 14,1. km-nél a sárga sávra térsz, és északkeletnek indulsz. Ez a túra második emelkedője: a 14. és a 16,8. km között kb. 80 métert kapaszkodsz, az emelkedő végén már a piros kereszttel közös jelzésen. A 16,8. km-nél egy újabb esőbeállónál éred el a kör legmagasabb pontját, kb. 273 métert.
Az utolsó 2,8 km-en a piros kereszt jelzést követed északkelet felé, amellyel itt a Camino Benedictus zarándokút is közösen fut. Az út fokozatosan lejt Ravazd felé, a legmeredekebb rész a végén, a 19,3. km után jön, ahol kb. 13%-os lejtőn ereszkedsz le a buszfordulóhoz. A teljes kör 19,6 km és kb. 310 méter szintemelkedés, a tiszta menetidő kb. 4 óra 25 perc. Az út 98%-a jelzett, csak az elején lévő rövid utcai szakasz jelzetlen.
burkolt 34% · földút 58% · ösvény 7%
Közepes nehézségű, hosszabb túra: a 19,6 km-hez képest kevés a szintemelkedés, de a táv miatt egy egész napot érdemes rászánni. Gyerekekkel inkább csak a Ravazd körüli első kb. 3 km-es szakasz (Béla-kút, templomrom, kilátó) ajánlott, a teljes kört az edzettebb, túrázáshoz szokott nagyobb gyerekek bírják.
Kutyával bejárható; a falvakban és a pihenőhelyeken tartsd pórázon. Útközben két esőbeálló is van, a 13,7. és a 16,8. km-nél.
A Sokorói- vagy Pannonhalmi-dombság Győrtől délkeletre, a Győri-medence és a Bakony között fekvő kistáj. A mai tájbeosztás a Dunántúli-középhegységhez sorolja, a Bakonyalja Kisalföldbe ékelődő északnyugati nyúlványaként; régebben a Kisalföld peremvidékéhez számították, ami jól mutatja átmeneti jellegét. A körülötte fekvő falvakat összefoglalóan Sokorónak nevezik.
Ez a kör a dombság déli, erdős részét járja be Ravazd és Sokorópátka között: a táv kb. 70%-a erdőben halad, a magasság 144 és 273 méter között változik.
Győr-Moson-Sopron vármegyei község a Pannonhalmi járásban, a túra kiinduló- és végpontja. A falu legrégibb emlékei a Béla-kút és a szemközti dombon álló Szent Villebald-templomrom, a központban pedig a Szent Márton-templom áll. A kiindulópontnál büfé van, a falu közepén, a Faluháznál étterem és parkoló is, így a túra előtt és után is van hol megpihenni.
A Pannonhalmi járás székhelye, 1965-ig Győrszentmárton volt a neve. Leginkább a Pannonhalmi Bencés Főapátságról ismert, amelynek épületei 1996 óta a világörökség részei. A kör a város határát is érinti, a Főapátságot pedig a Sólymos Szilveszter kilátóból láthatod.
Túraajánlatok
Túra
Tobi at Hungarian Wikipedia · Public domain
Békésszentandrás – Körös-gát – duzzasztó körtúra
Alföld
14,4 km · 5 m szint
Túra
Julian Nyča · CC BY-SA 3.0
Belezna – Surd körtúra
18,3 km · 202 m szint
Túra
Pasztilla aka Attila Terbócs · CC BY-SA 4.0
Bögöte – István-hegyi kilátó – Hosszúpereszteg – Káld
15,8 km · 108 m szint
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 10.25.
okt. 25., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.28.
okt. 28., szerda
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.31.
okt. 31., szombat
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 11.29.
nov. 29., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
Hosszabb, 19,6 km-es kör Ravazdról: Béla-kút, Szent Villebald-templomrom és Sólymos Szilveszter kilátó, majd a Sokorói-dombság erdein át Sokorópátka széléig.
A kör Ravazdon, a buszfordulónál indul és ér véget, kb. 157 méter magasan. Az első 0,4 km jelzés nélkül, a Paphegy utcán vezet fel az Országút utcára, ahol a sárga kereszt jelzésre térsz. Ezen a falu keleti széle felé haladsz, és a 0,9. km-nél az út mellett eléred a Béla-kutat, a IV. Béla-forrás fölé emelt kis barokk kútházat.
Az 1,3. km-nél a sárga háromszög jelzésre fordulsz, amely a domboldalon felkapaszkodik a Szent Villebald-templomrom és a Sólymos Szilveszter kilátó dombjára (1,8 km). A kilátóból Ravazdra, a pannonhalmi Főapátságra és a Bakony vonulatára látsz. Innen a sárga háromszög nyugat felé visz vissza az Országút utcára; a csatlakozásnál kb. 70 métert ugyanazon az úton jársz, mint az elején. A sárga kereszten a falu közepén, a Szent Márton-templom mellett haladsz el (2,8 km).
A 3. km-től a piros sáv jelzését követed nyugat felé, ki a faluból és be az erdőbe. A 4,3. km-nél a Kerekes kút ivókútja mellett haladsz el. Az 1,1. és a 6,5. km között az út hosszan, egyenletesen emelkedik, összesen kb. 110 métert, átlagosan alig 2%-os lejtéssel, így ez inkább kitartást kér, mint erőt. A piros sáv a 8,7. km-ig vezet, végig földúton és nagyrészt erdőben.
A 8,7. km-nél a piros kereszt jelzésre térsz, amely délnek, Sokorópátka felé visz. A 12,3. km-nél a falu keleti szélén, egy jelzéscsomópontnál a sárga keresztre váltasz; a falu központja és a Sokorópátka, községháza buszmegálló innen kb. 700 méterre van. A sárga kereszt további kb. 1,8 km-en délnek vezet egy emlékoszlophoz, ahol esőbeálló is van (13,7 km): jó hely a hosszabb pihenőre.
A 14,1. km-nél a sárga sávra térsz, és északkeletnek indulsz. Ez a túra második emelkedője: a 14. és a 16,8. km között kb. 80 métert kapaszkodsz, az emelkedő végén már a piros kereszttel közös jelzésen. A 16,8. km-nél egy újabb esőbeállónál éred el a kör legmagasabb pontját, kb. 273 métert.
Az utolsó 2,8 km-en a piros kereszt jelzést követed északkelet felé, amellyel itt a Camino Benedictus zarándokút is közösen fut. Az út fokozatosan lejt Ravazd felé, a legmeredekebb rész a végén, a 19,3. km után jön, ahol kb. 13%-os lejtőn ereszkedsz le a buszfordulóhoz. A teljes kör 19,6 km és kb. 310 méter szintemelkedés, a tiszta menetidő kb. 4 óra 25 perc. Az út 98%-a jelzett, csak az elején lévő rövid utcai szakasz jelzetlen.
Az út kb. 58%-a földút, 34%-a burkolt (főleg Ravazd utcái), 7%-a ösvény; a táv kb. 70%-a erdőben halad, így nyáron is sok az árnyék. Az emelkedők enyhék, a legmeredekebb rész a túra végén, a Ravazdra vezető kb. 13%-os lejtő.
A forrás fölé emelt kis barokk kútház a 18. században épült. Márvány emléktábláján olvasható, hogy IV. Béla 1240 körül kelt oklevele már említi a vizet; a legenda szerint a király itt pihent meg menekülése közben, ennek azonban nincs történelmi bizonyítéka. A 18. században búcsújáró és zarándokhely volt, II. József intézkedései után csökkent a látogatottsága.
Szent Villebald angol származású bencés szerzetes volt a 8. században, később eichstätti püspök; tiszteletére a 11. században templomot építettek a ma Bilebárdnak nevezett dombon. Ez volt az egyetlen ilyen templom Magyarországon. A középkorban a közeli forrás miatt búcsújáróhely volt, falait a 18. században építőanyagként hordták el, többek között a pannonhalmi könyvtár építéséhez.
A templomrom szomszédságában álló fa kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság építtette 2006-ban, és Sólymos Szilveszter bencés szerzetesről nevezte el. A toronyból Ravazdra, a pannonhalmi Főapátság épületegyüttesére és a Bakony vonulatára nyílik kilátás.
A falu temploma 1802-ben már állt. Főoltárképét, amely a védőszentet, Szent Mártont ábrázolja, Joseph Schmidt festette 1799-ben, a jobb oldali Szent Villebald-oltárkép Joseph Schöfft 1841-es munkája. A frigyszekrény jellegű barokk főoltárt 2002-ben, a templom 200. évfordulóján restaurálták.
A piros sáv mentén, a falu és az erdő határán álló ivókút. Indulás előtt érdemes ellenőrizni, működik-e, és mindenképp vigyél magaddal vizet: innen a túra végéig, Ravazdig nincs több ivókút a nyomvonal mentén.
A sárga kereszt és a sárga sáv találkozása közelében álló emlékoszlop mellett esőbeálló is van. Nagyjából a túra kétharmadánál jársz itt, ezért jó hely egy hosszabb pihenőre, mielőtt nekivágsz a második emelkedőnek.
A Sokorói- vagy Pannonhalmi-dombság Győrtől délkeletre, a Győri-medence és a Bakony között fekvő kistáj. A mai tájbeosztás a Dunántúli-középhegységhez sorolja, a Bakonyalja Kisalföldbe ékelődő északnyugati nyúlványaként; régebben a Kisalföld peremvidékéhez számították, ami jól mutatja átmeneti jellegét. A körülötte fekvő falvakat összefoglalóan Sokorónak nevezik.
Ez a kör a dombság déli, erdős részét járja be Ravazd és Sokorópátka között: a táv kb. 70%-a erdőben halad, a magasság 144 és 273 méter között változik.
Győr-Moson-Sopron vármegyei község a Pannonhalmi járásban, a túra kiinduló- és végpontja. A falu legrégibb emlékei a Béla-kút és a szemközti dombon álló Szent Villebald-templomrom, a központban pedig a Szent Márton-templom áll. A kiindulópontnál büfé van, a falu közepén, a Faluháznál étterem és parkoló is, így a túra előtt és után is van hol megpihenni.
A Pannonhalmi járás székhelye, 1965-ig Győrszentmárton volt a neve. Leginkább a Pannonhalmi Bencés Főapátságról ismert, amelynek épületei 1996 óta a világörökség részei. A kör a város határát is érinti, a Főapátságot pedig a Sólymos Szilveszter kilátóból láthatod.
Közepes nehézségű, hosszabb túra: a 19,6 km-hez képest kevés a szintemelkedés, de a táv miatt egy egész napot érdemes rászánni. Gyerekekkel inkább csak a Ravazd körüli első kb. 3 km-es szakasz (Béla-kút, templomrom, kilátó) ajánlott, a teljes kört az edzettebb, túrázáshoz szokott nagyobb gyerekek bírják.
Kutyával bejárható; a falvakban és a pihenőhelyeken tartsd pórázon. Útközben két esőbeálló is van, a 13,7. és a 16,8. km-nél.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
