Túraajánlat · körtúra
7,5 km-es, szinte sík erdei kör Hidegkútról a Farkas-erdőben: Scherg Lőrinc-kilátó, Pilóta-domb, Lajos-bükkök és az Avasi öreg tölgy.
Szállás a túrához
Szinte végig földúton (95%) haladsz, 91%-ban erdőben, így a kör nagy része árnyékos. Komoly emelkedő nincs: a legmeredekebb rész a visszaúton, a 6,7. és a 7,2. km között egy enyhe, kb. 7%-os lejtő.
Autóval: a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központ a 84-es főút 56-os kilométerétől délnyugati irányba induló, mintegy 6 km hosszú aszfaltozott erdészeti úton érhető el.
erdei kápolna
A Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központhoz tartozó erdei kápolna a vadászház, a konferenciaterem és a turistaház szomszédságában áll, a kör indulópontja mellett. A közelben, a Hidegkúti pihenőhelyen tűzrakóhely, erdei bútorok és térképes tájékoztató tábla is van. A vadászház melletti 1,7 hektáros Őserdőből legalább 120 éve nem termeltek ki fát; 2014-ben a felső szintjét 244 éves kocsányos tölgyek alkották.
pecsételőhely
Az Országos Kéktúra pecsételőhelye az erdészház kerítésén, a bejárati kapu közelében van. Ha gyűjtöd a kéktúrás pecséteket, itt az indulás előtt pecsételhetsz.
emlékkereszt
A káldiak által Pilóta-dombnak nevezett helyen, a kék háromszög jelzés mentén áll vitéz nemes Molnár László repülőhadnagy emlékkeresztje. Itt halt hősi halált légiharcban 1944. augusztus 7-én; a második világháborúban ő aratta a legtöbb magyar légigyőzelmet. A keresztet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. állíttatta.
fa kilátó
A kilátó 202,5 méteres magasságban épült, járószintje 11,52 méteren van. Innen a Farkas-erdő keleti részeit, a Kemenesalját és a Kemeneshátat látod, a síkból kiemelkedő vulkáni tanúhegyekkel: északkeletre a Púpos-hegyet és a Ság-hegyet, délkeletre a Kis-Somlyót a Király-kővel, távolabb a Somlót; keletre Káld látszik, a látóhatárt a Bakony zárja. Névadója, Scherg Lőrinc (1864–1938) bajor erdész 1884-ben érkezett Sárvárra, és a leromlott Farkas-erdőt mintaerdővé alakította; abban az erdőben temették el, amelynek életét szentelte.
egykori bükkös
Scherg Lőrinc Káld közelében bükköst is telepített, amelyet III. Lajos bajor király emlékére Lajos-bükkösnek neveznek. Az utolsó két Lajos-bükk 2005-ben egy szélviharban derékba tört, ma csak a csonkjaik láthatók. A közelben álló, 1911-ben felállított Királyi-kőpad a bajor királyi hercegi családra emlékeztet. A Lajos-bükköket 1942-ben nyilvánították védetté.
kidőlt matuzsálemfa
Kocsánytalan tölgy, amely kb. 250 éves korában, 1995-ben dőlt ki; korhadó törzse ma is az egykori Avas öreg erdejére emlékeztet. Az avas szó óvott, nem irtható, makkot termő, öreg fákból álló erdőt jelent. Gyerekekkel érdemes megállni és körbejárni a hatalmas törzset.
A kör a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központnál indul, 171 méter magasan, a Farkas-erdő közepén. Az első métereken a Kisboldogasszony-kápolna mellett haladsz el, 0,12 km-nél pedig az erdészház kerítésén, a bejárati kapu közelében találod az Országos Kéktúra OKTPH_12 jelű pecsételőhelyét. Rövid jelzetlen szakasz után 0,2 km-től a kék sáv (egyben az E4 európai távolsági út) jelzését követed dél felé, gyakorlatilag végig erdőben.
A 0,7. km körül a kék kereszt csatlakozik be – ezen jössz majd vissza –, 1 km-nél pedig a kék háromszög jelzésre térsz át. Közvetlenül a leágazás után, a Pilóta-dombon áll Molnár László repülőhadnagy emlékkeresztje. A kék háromszög kelet felé, lassan emelkedve visz fel a Scherg Lőrinc-kilátóhoz, amelyet 2,1 km-nél, 202 méter körül érsz el.
A kilátótól továbbra is a kék háromszögön haladsz, most már dél, délkelet felé. 3,3 km-nél a jelzés elhagyásával egy rövid, kb. 0,3 km-es jelzetlen erdei úton kanyarodsz a Lajos-bükkökhöz (3,5 km), majd innen érsz vissza a Kéktúrára. 3,9 km-nél, a Lajos-bükkösi kirándulóhelyen esőbeálló, tűzrakóhely és pad várja a pihenőket – jó hely egy uzsonnára.
A kék sávon nyugat felé, az Avas nevű erdőrészen át, enyhén emelkedve 4,5 km-nél érsz az Avasi öreg tölgyhöz. Itt letérsz a Kéktúráról, és a kék kereszt jelzést követed: ez előbb délnyugatra, az Avas-úton, majd a Diós-allén észak felé fordulva hoz vissza a Kéktúráig. Az Avas-út végén, 5,5 km körül, 214 méter magasan éred el a kör legmagasabb pontját.
6,7 km-nél visszaérsz a kék sávra, és innen kb. 0,7 km-t ugyanazon az úton jössz vissza Hidegkútra, amelyen a kör elején mentél. Ez a szakasz egyben a túra „legmeredekebb” része: enyhe, kb. 7%-os lejtő. A teljes kör 7,5 km, kb. 90 méter szintemelkedéssel, 92%-a jelzett turistaúton halad.
burkolt 5% · földút 95% · ösvény 1%
Igazi családi túra: 7,5 km, kb. 90 méter szintemelkedéssel, végig erdei utakon, kisebb gyerekekkel is kényelmesen bejárható. Útközben bőven van megállni való: a kilátó, a Pilóta-domb emlékkeresztje, a Lajos-bükkösi kirándulóhely esőbeállóval és tűzrakóhellyel, és a kidőlt Avasi öreg tölgy.
Kutyával is jöhetsz. Tüzet csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
A túra az Alsó-Kemeneshát kistájon, a Farkas-erdőben halad. A Kemeneshát a Rába, a Marcal és a Zala között húzódó, karéj alakú dombvidék; felszínét az Alpokból érkező folyók által szétterített kavicstakaró borítja. Északi része, az Alsó-Kemeneshát népi neve Cser: a vidéket egykor hatalmas, összefüggő erdőség fedte, ennek egyik nagy maradványa a Farkas-erdő.
A Farkas-erdő egykor a sárvári uradalomhoz tartozott, amely 1875-ben a későbbi III. Lajos bajor király tulajdonába került – innen a bajor nevek és emlékek az erdőben. Ma a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdő legmagasabb pontja 231 méter, így a kör szinte sík: a 170 és 214 méter közötti magasságban fut.
Vas vármegyei község a Sárvári járásban; a kör teljes egészében a határában, a falutól nyugatra fekvő Farkas-erdőben halad. A falu nyugati szélén fogadókapu és pihenőhely köszönti a Farkas-erdőbe érkezőket és a Kéktúrán haladókat. Az erdő Káldtól keletre eső részét Avasnak hívják – ez a név az öreg, óvott erdőre utal, és a kör egyik állomása, az Avasi öreg tölgy is innen kapta a nevét.
12,4 km · 95 m szint – Az indulás előtt a kék kör jelzésen elsétálhatsz Hidegkútról a Trézia-kúthoz (Mária Terézia-forrás) és vissza: az újjáépített kutat napelemes szivattyú látja el vízzel, mellette védőház, tűzrakóhely és erdei bútorok vannak. Vas megye első természetvédelmi területe, 1942 óta védett. A kitérővel a túra 12,4 km, vagyis kb. 5 km-rel hosszabb.
Túraajánlatok
Túra
Tobi at Hungarian Wikipedia · Public domain
Békésszentandrás – Körös-gát – duzzasztó körtúra
Alföld
14,4 km · 5 m szint
Túra
Julian Nyča · CC BY-SA 3.0
Belezna – Surd körtúra
18,3 km · 202 m szint
Túra
Pasztilla aka Attila Terbócs · CC BY-SA 4.0
Bögöte – István-hegyi kilátó – Hosszúpereszteg – Káld
15,8 km · 108 m szint
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 10.25.
okt. 25., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.28.
okt. 28., szerda
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.31.
okt. 31., szombat
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 11.29.
nov. 29., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
7,5 km-es, szinte sík erdei kör Hidegkútról a Farkas-erdőben: Scherg Lőrinc-kilátó, Pilóta-domb, Lajos-bükkök és az Avasi öreg tölgy.
A kör a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központnál indul, 171 méter magasan, a Farkas-erdő közepén. Az első métereken a Kisboldogasszony-kápolna mellett haladsz el, 0,12 km-nél pedig az erdészház kerítésén, a bejárati kapu közelében találod az Országos Kéktúra OKTPH_12 jelű pecsételőhelyét. Rövid jelzetlen szakasz után 0,2 km-től a kék sáv (egyben az E4 európai távolsági út) jelzését követed dél felé, gyakorlatilag végig erdőben.
A 0,7. km körül a kék kereszt csatlakozik be – ezen jössz majd vissza –, 1 km-nél pedig a kék háromszög jelzésre térsz át. Közvetlenül a leágazás után, a Pilóta-dombon áll Molnár László repülőhadnagy emlékkeresztje. A kék háromszög kelet felé, lassan emelkedve visz fel a Scherg Lőrinc-kilátóhoz, amelyet 2,1 km-nél, 202 méter körül érsz el.
A kilátótól továbbra is a kék háromszögön haladsz, most már dél, délkelet felé. 3,3 km-nél a jelzés elhagyásával egy rövid, kb. 0,3 km-es jelzetlen erdei úton kanyarodsz a Lajos-bükkökhöz (3,5 km), majd innen érsz vissza a Kéktúrára. 3,9 km-nél, a Lajos-bükkösi kirándulóhelyen esőbeálló, tűzrakóhely és pad várja a pihenőket – jó hely egy uzsonnára.
A kék sávon nyugat felé, az Avas nevű erdőrészen át, enyhén emelkedve 4,5 km-nél érsz az Avasi öreg tölgyhöz. Itt letérsz a Kéktúráról, és a kék kereszt jelzést követed: ez előbb délnyugatra, az Avas-úton, majd a Diós-allén észak felé fordulva hoz vissza a Kéktúráig. Az Avas-út végén, 5,5 km körül, 214 méter magasan éred el a kör legmagasabb pontját.
6,7 km-nél visszaérsz a kék sávra, és innen kb. 0,7 km-t ugyanazon az úton jössz vissza Hidegkútra, amelyen a kör elején mentél. Ez a szakasz egyben a túra „legmeredekebb” része: enyhe, kb. 7%-os lejtő. A teljes kör 7,5 km, kb. 90 méter szintemelkedéssel, 92%-a jelzett turistaúton halad.
Szinte végig földúton (95%) haladsz, 91%-ban erdőben, így a kör nagy része árnyékos. Komoly emelkedő nincs: a legmeredekebb rész a visszaúton, a 6,7. és a 7,2. km között egy enyhe, kb. 7%-os lejtő.
A Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központhoz tartozó erdei kápolna a vadászház, a konferenciaterem és a turistaház szomszédságában áll, a kör indulópontja mellett. A közelben, a Hidegkúti pihenőhelyen tűzrakóhely, erdei bútorok és térképes tájékoztató tábla is van. A vadászház melletti 1,7 hektáros Őserdőből legalább 120 éve nem termeltek ki fát; 2014-ben a felső szintjét 244 éves kocsányos tölgyek alkották.
Az Országos Kéktúra pecsételőhelye az erdészház kerítésén, a bejárati kapu közelében van. Ha gyűjtöd a kéktúrás pecséteket, itt az indulás előtt pecsételhetsz.
A káldiak által Pilóta-dombnak nevezett helyen, a kék háromszög jelzés mentén áll vitéz nemes Molnár László repülőhadnagy emlékkeresztje. Itt halt hősi halált légiharcban 1944. augusztus 7-én; a második világháborúban ő aratta a legtöbb magyar légigyőzelmet. A keresztet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. állíttatta.
A kilátó 202,5 méteres magasságban épült, járószintje 11,52 méteren van. Innen a Farkas-erdő keleti részeit, a Kemenesalját és a Kemeneshátat látod, a síkból kiemelkedő vulkáni tanúhegyekkel: északkeletre a Púpos-hegyet és a Ság-hegyet, délkeletre a Kis-Somlyót a Király-kővel, távolabb a Somlót; keletre Káld látszik, a látóhatárt a Bakony zárja. Névadója, Scherg Lőrinc (1864–1938) bajor erdész 1884-ben érkezett Sárvárra, és a leromlott Farkas-erdőt mintaerdővé alakította; abban az erdőben temették el, amelynek életét szentelte.
Scherg Lőrinc Káld közelében bükköst is telepített, amelyet III. Lajos bajor király emlékére Lajos-bükkösnek neveznek. Az utolsó két Lajos-bükk 2005-ben egy szélviharban derékba tört, ma csak a csonkjaik láthatók. A közelben álló, 1911-ben felállított Királyi-kőpad a bajor királyi hercegi családra emlékeztet. A Lajos-bükköket 1942-ben nyilvánították védetté.
Kocsánytalan tölgy, amely kb. 250 éves korában, 1995-ben dőlt ki; korhadó törzse ma is az egykori Avas öreg erdejére emlékeztet. Az avas szó óvott, nem irtható, makkot termő, öreg fákból álló erdőt jelent. Gyerekekkel érdemes megállni és körbejárni a hatalmas törzset.
A túra az Alsó-Kemeneshát kistájon, a Farkas-erdőben halad. A Kemeneshát a Rába, a Marcal és a Zala között húzódó, karéj alakú dombvidék; felszínét az Alpokból érkező folyók által szétterített kavicstakaró borítja. Északi része, az Alsó-Kemeneshát népi neve Cser: a vidéket egykor hatalmas, összefüggő erdőség fedte, ennek egyik nagy maradványa a Farkas-erdő.
A Farkas-erdő egykor a sárvári uradalomhoz tartozott, amely 1875-ben a későbbi III. Lajos bajor király tulajdonába került – innen a bajor nevek és emlékek az erdőben. Ma a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdő legmagasabb pontja 231 méter, így a kör szinte sík: a 170 és 214 méter közötti magasságban fut.
Vas vármegyei község a Sárvári járásban; a kör teljes egészében a határában, a falutól nyugatra fekvő Farkas-erdőben halad. A falu nyugati szélén fogadókapu és pihenőhely köszönti a Farkas-erdőbe érkezőket és a Kéktúrán haladókat. Az erdő Káldtól keletre eső részét Avasnak hívják – ez a név az öreg, óvott erdőre utal, és a kör egyik állomása, az Avasi öreg tölgy is innen kapta a nevét.
Igazi családi túra: 7,5 km, kb. 90 méter szintemelkedéssel, végig erdei utakon, kisebb gyerekekkel is kényelmesen bejárható. Útközben bőven van megállni való: a kilátó, a Pilóta-domb emlékkeresztje, a Lajos-bükkösi kirándulóhely esőbeállóval és tűzrakóhellyel, és a kidőlt Avasi öreg tölgy.
Kutyával is jöhetsz. Tüzet csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
