Közel 9 km-es, teljesen sík családi kör Szegeden: Dóm tér, Fekete ház, Belvárosi híd, Újszeged, Vízügyi Történeti Emlékhely, Tisza-part, vár és a Móra Ferenc Múzeum kilátója.
A kör a Széchenyi téren, a villamos- és buszmegállónál indul, 80 méter körüli magasságban – Szegeden az egész út sík, összesen kb. 25 méter szintkülönbséggel. Az első bő kilométeren a belváros legszebb részein sétálsz: a Klauzál téren és a Kárász utcán át a Fekete házhoz, majd a Hősök kapuján keresztül a Dóm térre, ahol a Fogadalmi templom, a Dömötör-torony és a tér mögött a Szent Miklós szerb ortodox templom áll. A templom közelében áll a bicikliző Einstein-szobor is.
1,4 km-nél a Belvárosi hídon át a Tisza túlpartjára, Újszegedre érsz. A hídfőtől az újszegedi utcákon, a Napfényfürdő mellett haladsz kelet felé; itt kávézó, ivóvízvételi hely és mosdó is van. Ez a szakasz jelzés nélküli, de végig kiépített úton halad.
4,3 km-nél, a Holt-Maros közelében rátérsz a zöld sáv jelzésre, és ezen jutsz el 4,7 km-nél a Vízügyi Történeti Emlékhelyhez. Innen a zöld sáv a gát mentén északnyugat felé visz; 6,2 km-nél a Gergő ligetben pihenőhely és ivóvízvételi hely van.
7 km-nél a Bertalan hídon kelsz vissza a Tisza jobb partjára, és a sárga sáv jelzésen a folyóparti rakparton sétálsz a belváros felé. Útközben a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (7,7 km), majd a Vármúzeum és kőtár (8,4 km) és a Vízibástya következik.
8,6 km-nél a Móra Ferenc Múzeumnál zárul a kör nagy része; a múzeum tetején két kilátó van. Innen pár száz méter a Széchenyi tér. A teljes kör 8,8 km, kb. 1 ó 50 p, és 39%-a jelzett turistaúton halad – a többi szakasz városi járda, park és gáti út.
Az útvonal 70%-a burkolt út és járda, 28%-a ösvény vagy parkos sétaút, és mintegy negyedében fák alatt halad. Szintemelkedés gyakorlatilag nincs: a legmagasabb pont 92, a legalacsonyabb 76 méteren van.
A belváros klasszicista stílusú tere, kétemeletes, eklektikus műemlék házai 1872–1873 között épültek; eredetileg a Széchenyi tér része volt. A szomszédos Kárász utca a város legismertebb sétálóutcája: a két teret felújításuk után 2003-ban Europa Nostra-díjjal ismerték el.
Bővebben a Wikipédián →
Múzeumi kiállítóhely a Somogyi utca 13. alatt, a Dóm tér felé vezető úton.
Bővebben a Wikipédián →
Neoklasszicista alkotás, amely 1936–1937-ben készült az első világháborúban elesett 12 000 szegedi katona emlékére. Ezen a kapun át érsz a Dóm térre.
Bővebben a Wikipédián →
Szeged legidősebb, 11. századi alapokon nyugvó építménye: a mai dóm helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya, a Dóm téren.
Bővebben a Wikipédián →
Neoromán stílusú székesegyház, a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma. 81 méteres tornyaival az ország 5. legmagasabb temploma, és Magyarország egyetlen 20. században épült római katolikus székesegyháza. A Dóm teret Rerrich Béla tervezte, egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, 1929–1932 között.
Bővebben a Wikipédián →
Szeged egyik legrégebbi, barokk stílusban fennmaradt épülete a Fogadalmi templom mögött; nagyobbrészt 1773 és 1781 között épült, harangtornyos, egyhajós templom.
Bővebben a Wikipédián →
Albert Einstein biciklis szobra a Dóm tér közelében a kör elején.
A híd Újszegedet köti össze a túlparti városrészekkel; minden év májusában itt tartják Szeged Napja alkalmából a hídi vásárt. A kör 1,4 km-nél kel át rajta.
Bővebben a Wikipédián →A Szegedi Nagy Árvíz centenáriumán, 1979-ben nyílt meg. Gyűjteménye a vízügyi társulatok, folyami és kultúrmérnöki hivatalok tárgyi és szellemi anyagát őrzi; legrégebbi darabjai a kiegyezés utáni évekből valók.
A Nagykörút részeként Újszegedet köti össze a Felsővárossal; 2001-ben nevezték el Bertalan Lajos mérnökről, előtte Felsővárosi híd volt a neve. Ezen kelsz vissza a belvárosi partra.
Bővebben a Wikipédián →
A Tisza-parton, a sárga sáv mentén áll, a kör 7,7 km-énél.
A szegedi vár egykori utolsó maradványa, az 1762–1764 között barokk stílusban épült Mária Terézia-kapu ad otthont a kiállítóhelynek; a 2019–2020-as felújítás óta az „Utazz a múltba!” Szeged-történeti kiállítás látható benne. A közelben a Vízibástya is áll.
A Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál álló Kultúrpalota a régió kiemelkedő kulturális központja. A tetején kilátó van, ahonnan egy kronoszkóp segítségével, 3D-s animációban az 1870-es évek szegedi belvárosa is megelevenedik – köztük a szegedi vár és az egykori hajóhíd.
Bővebben a Wikipédián →Szeged Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld központja a Tisza és a Maros találkozásánál. A kör a Dél-Tisza-völgy és a Marosszög kistájon halad: a Tisza jobb partján a belváros, a bal parton Újszeged fekszik.
A város mai képe az 1879-es árvíz után alakult ki: a szinte teljesen elpusztult várost nemzetközi segítséggel építették újjá, és az árvíz után tett fogadalomként épült meg a dóm is, 1930-ban. A vízügy és az árvízvédelem története a kör újszegedi szakaszán, a Vízügyi Történeti Emlékhelyen is előkerül.
A teljes kör Szeged területén halad. A terület az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították; 1183-ban már a sószállítás központjaként említik, 1498-ban szabad királyi város lett. A török uralom után 1719-ben nyerte vissza rangját. Az 1879-es árvíz után újjáépült belváros és a Tisza két partja adja a séta látnivalóit.
Sík, rövid városi és gáti séta sok pihenési lehetőséggel – családdal, kisebb gyerekekkel is kényelmesen bejárható. Útközben több megálló is van, így rövidebb szakaszokra is bontható.
Kutyával is bejárható; a belvárosban és a parkokban tartsd pórázon.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.
