Szent János apostol templom
Salomvár temploma 1230 körül épült, 1366-ban gótikus, majd 1718 és 1777 között barokk stílusban alakították át. A kiindulóponttól pár lépésre, a Jókai téren áll, előtte az 1756-os barokk Szentháromság-szoborral.
Túraajánlat · Őrség
Egyirányú, szinte végig jelzett 19,5 km-es erdei túra Salomvárról a kék kereszten és a Dél-dunántúli Kéktúrán át a római kori Zalalövőre.
Szállás a túrához
Az útvonal kb. 71 százaléka földút, 26 százaléka burkolt út (főleg Salomvár után és a 4–6. kilométer között), a többi rövid ösvény. A túra kb. háromnegyede erdőben halad, így nyáron is sok az árnyék. A legmeredekebb rész rögtön az elején, Salomvár fölött van: a 0,7. és az 1. kilométer között 16 százalékos emelkedő.
Vonattal: a túra a zalalövői vasútállomásnál ér véget; a kiindulóponthoz legközelebb a Zalacséb-Salomvár vasútállomás van, kb. 1 km-re.
műemlék templom, Salomvár
Salomvár temploma 1230 körül épült, 1366-ban gótikus, majd 1718 és 1777 között barokk stílusban alakították át. A kiindulóponttól pár lépésre, a Jókai téren áll, előtte az 1756-os barokk Szentháromság-szoborral.
ivóvizes forrás
Ivóvizes forrás Zalalövő fölött, a kék sávtól kb. 110 méterre, mellette áll a Szentkút. A túra utolsó kilométerei előtt jó hely egy rövid pihenőre és a kulacs feltöltésére.
római kori romkert, múzeum
A mai Zalalövő belterületén állt Aelium Salla római település, a borostyánút Zala-hídjának északi hídfője közelében, ahol a borostyánút és a Zala menti út keresztezte egymást. A Salla Múzeum állandó kiállítása a „Zala megye római kora”, a romkertben egy IV. századi közlekedési állomás és egy II. századi, fürdővel ellátott polgárház maradványai láthatók. Csak előzetes, legalább két nappal korábbi bejelentkezéssel, kedden–pénteken látogatható.
Bővebben a Wikipédiántájház, Zalalövő
A Petőfi utcában álló parasztház a XIX. század elején épült. Megnézheted a tisztaszobát, a konyhát, a hálószobát, a kamrákat, az istállót és a pajtarészt, 150 éves faragott bútorokkal és korabeli használati tárgyakkal. Ez is csak előzetes, legalább két nappal korábbi bejelentkezéssel látogatható.
emlékoszlop, Zalalövő
Az állomás melletti emlékoszlopot 2000 decemberében avatták, a magyar–szlovén vasútvonal megépítése és Zalalövő városi címe emlékére; Tóth László kőfaragó munkája. Hat részre tagolt domborművei a város történetét mutatják be az ókori Sallától napjainkig, a tetején kivilágított óra és a hűséget, reményt jelképező nőalak áll.
A túra Salomvár főterén, a Göcseji Turista Ház előtt indul, kb. 178 méteren, és a zalalövői vasútállomásnál ér véget. Egyirányú útvonal: kb. 19,5 km, kb. 300 méter emelkedővel és nagyjából ugyanannyi lejtővel. Az útvonal kb. 96 százaléka jelzett úton halad: az első kb. 6 km-en a kék kereszt, onnan a Dél-dunántúli Kéktúra kék sávja vezet egészen Zalalövőig. Ezen a szakaszon az E7 európai hosszútávú turistaút is a kék sávval közös. Csak az utolsó kb. 700 méteren, a városközponttól az állomásig mész jelzés nélkül.
Salomváron az első kb. 140 méteren a piros sáv és a kék kereszt együtt fut, aztán a kék kereszt dél felé fordul, és aszfaltos utcán vezet ki a faluból. Itt vár rád a túra legmeredekebb része: a 0,7. és az 1. kilométer között 16 százalékos emelkedőn kapaszkodsz fel kb. 254 méterre. Innen földúton haladsz tovább a dombháton, és kb. 3,4 km-nél éred el a túra legmagasabb pontját, kb. 280 métert. Az első nagyobb emelkedő ezzel véget ér: a faluból kb. 100 métert kell felkapaszkodnod.
A 4. kilométer előtt a kék kereszt egy keskeny aszfaltos úton folytatódik, enyhén lejtve és hullámozva kb. 250 méter körül. Kb. 5,8 km-nél, Erdeifalu mellett csatlakozol a kék sávhoz: innen a Kéktúrát követed a túra végéig, nyugat felé.
A Kéktúra itt hosszú, csendes erdei szakaszon vezet, végig földutakon. Először kb. 206 méterre ereszkedsz le egy völgybe a 9. kilométer táján, aztán újra felkapaszkodsz kb. 250 méterre, és a 10. és a 14. kilométer között nagyjából egy magasságban, kb. 240–255 méteren haladsz a dombháton. A 14. kilométer körül érsz Zalalövő-Nagyhegy településrészhez; a Nagy-hegy 255 méteres csúcsa kb. 430 méterre marad az úttól.
Nagyhegy után a jelzés ösvényen ereszkedik le egy völgybe kb. 204 méterre, aztán rövid aszfaltos szakasz után a túra utolsó emelkedőjén kb. 260 méterre kapaszkodsz fel Nagyfernekágra (kb. 16,4 km). Itt több buszmegálló is van az út mentén, ha rövidítenél. A 17. kilométer után rövid szakaszon forgalmasabb közúton jársz, itt figyelj. Utána földúton ereszkedsz le Zalalövőre; kb. 17,9 km-nél, a jelzéstől kb. 110 méterre ered az ivóvizes Borostyánvölgyi forrás, mellette a Szentkút áll.
Kb. 18,5 km-nél a kék sáv Zalalövő szélén ér véget, a Sündörgő Vendéglő mellett – itt van a Kéktúra pecsételőhelye. Innen kb. 300 méteren a kék kereszt és a sárga sáv visz tovább a városközpont felé; a Szent László király templom és a római kori Salla romkertje kb. 130 méterre esik az útvonaltól. Az utolsó kb. 700 métert jelzés nélkül, a vasútállomás felé teszed meg; az állomás előtt áll a Hűség Oszlopa. A túra kb. 186 méteren, a zalalövői vasútállomásnál ér véget. A tiszta menetidő nagyjából négy és fél óra, pihenőkkel ennél többel számolj.
burkolt 26% · földút 71% · ösvény 3%
Hosszabb, közepes nehézségű túra gyakorlott túrázóknak, akik egy napot szánnának egy csendes erdei Kéktúra-szakaszra. A szintemelkedés mérsékelt, de a kb. 19,5 km komoly táv, gyerekkel inkább csak nagyobbakkal vágj neki. Kb. 16,4 km-nél, Nagyfernekágon buszmegálló van, ha rövidebbre fognád.
Kutyával is jöhetsz. A falvakban és az aszfaltos, illetve a forgalmasabb úton tartsd pórázon.
A túra a Göcsejben, más néven a Közép-Zalai-dombságon halad, a végén pedig leereszkedik a Felső-Zala-völgybe. A Göcsej a Zalai-dombság legnagyobb kistája: a Zala, a Felső- és az Alsó-Válicka, valamint a Kerka völgye közé zárt alacsony dombvidék. Régi népies neve Göcsejország.
Ez a vidék nemcsak földrajzi, hanem nagy múltú néprajzi táj is. Az útvonal kb. háromnegyede erdőben vezet, a dombhátak magassága ritkán haladja meg a 280 métert, így a táv hosszú ugyan, de nagy kapaszkodó nincs benne.
Salomvár a túra kiindulópontja, Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A Jókai téren áll a falu műemlék temploma és barokk Szentháromság-szobra, a téren buszmegálló, a közelben ingyenes parkoló is van. Innen a kék kereszt visz ki dél felé, a falu fölötti dombhátra.
Keménfa kis község a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságon, a Göcsejben. A túra erdei szakaszának egy része a határában halad, maga a falu kb. 2 km-re északra marad az útvonaltól.
Zalalövő a túra célja: kisváros a Zala ősi átkelőhelyén, a Göcsej és az Őrség határán. Az ókorban Aelium Salla néven római település állt itt. A városnak Nagyhegy és Nagyfernekág is része, ezeken a túra utolsó harmadában haladsz át. A vasútállomás a központtól néhány száz méterre délnyugatra fekszik.
Túraajánlatok
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 10.25.
okt. 25., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.28.
okt. 28., szerda
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.31.
okt. 31., szombat
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 11.29.
nov. 29., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
Egyirányú, szinte végig jelzett 19,5 km-es erdei túra Salomvárról a kék kereszten és a Dél-dunántúli Kéktúrán át a római kori Zalalövőre.
A túra Salomvár főterén, a Göcseji Turista Ház előtt indul, kb. 178 méteren, és a zalalövői vasútállomásnál ér véget. Egyirányú útvonal: kb. 19,5 km, kb. 300 méter emelkedővel és nagyjából ugyanannyi lejtővel. Az útvonal kb. 96 százaléka jelzett úton halad: az első kb. 6 km-en a kék kereszt, onnan a Dél-dunántúli Kéktúra kék sávja vezet egészen Zalalövőig. Ezen a szakaszon az E7 európai hosszútávú turistaút is a kék sávval közös. Csak az utolsó kb. 700 méteren, a városközponttól az állomásig mész jelzés nélkül.
Salomváron az első kb. 140 méteren a piros sáv és a kék kereszt együtt fut, aztán a kék kereszt dél felé fordul, és aszfaltos utcán vezet ki a faluból. Itt vár rád a túra legmeredekebb része: a 0,7. és az 1. kilométer között 16 százalékos emelkedőn kapaszkodsz fel kb. 254 méterre. Innen földúton haladsz tovább a dombháton, és kb. 3,4 km-nél éred el a túra legmagasabb pontját, kb. 280 métert. Az első nagyobb emelkedő ezzel véget ér: a faluból kb. 100 métert kell felkapaszkodnod.
A 4. kilométer előtt a kék kereszt egy keskeny aszfaltos úton folytatódik, enyhén lejtve és hullámozva kb. 250 méter körül. Kb. 5,8 km-nél, Erdeifalu mellett csatlakozol a kék sávhoz: innen a Kéktúrát követed a túra végéig, nyugat felé.
A Kéktúra itt hosszú, csendes erdei szakaszon vezet, végig földutakon. Először kb. 206 méterre ereszkedsz le egy völgybe a 9. kilométer táján, aztán újra felkapaszkodsz kb. 250 méterre, és a 10. és a 14. kilométer között nagyjából egy magasságban, kb. 240–255 méteren haladsz a dombháton. A 14. kilométer körül érsz Zalalövő-Nagyhegy településrészhez; a Nagy-hegy 255 méteres csúcsa kb. 430 méterre marad az úttól.
Nagyhegy után a jelzés ösvényen ereszkedik le egy völgybe kb. 204 méterre, aztán rövid aszfaltos szakasz után a túra utolsó emelkedőjén kb. 260 méterre kapaszkodsz fel Nagyfernekágra (kb. 16,4 km). Itt több buszmegálló is van az út mentén, ha rövidítenél. A 17. kilométer után rövid szakaszon forgalmasabb közúton jársz, itt figyelj. Utána földúton ereszkedsz le Zalalövőre; kb. 17,9 km-nél, a jelzéstől kb. 110 méterre ered az ivóvizes Borostyánvölgyi forrás, mellette a Szentkút áll.
Kb. 18,5 km-nél a kék sáv Zalalövő szélén ér véget, a Sündörgő Vendéglő mellett – itt van a Kéktúra pecsételőhelye. Innen kb. 300 méteren a kék kereszt és a sárga sáv visz tovább a városközpont felé; a Szent László király templom és a római kori Salla romkertje kb. 130 méterre esik az útvonaltól. Az utolsó kb. 700 métert jelzés nélkül, a vasútállomás felé teszed meg; az állomás előtt áll a Hűség Oszlopa. A túra kb. 186 méteren, a zalalövői vasútállomásnál ér véget. A tiszta menetidő nagyjából négy és fél óra, pihenőkkel ennél többel számolj.
Az útvonal kb. 71 százaléka földút, 26 százaléka burkolt út (főleg Salomvár után és a 4–6. kilométer között), a többi rövid ösvény. A túra kb. háromnegyede erdőben halad, így nyáron is sok az árnyék. A legmeredekebb rész rögtön az elején, Salomvár fölött van: a 0,7. és az 1. kilométer között 16 százalékos emelkedő.
Salomvár temploma 1230 körül épült, 1366-ban gótikus, majd 1718 és 1777 között barokk stílusban alakították át. A kiindulóponttól pár lépésre, a Jókai téren áll, előtte az 1756-os barokk Szentháromság-szoborral.
Ivóvizes forrás Zalalövő fölött, a kék sávtól kb. 110 méterre, mellette áll a Szentkút. A túra utolsó kilométerei előtt jó hely egy rövid pihenőre és a kulacs feltöltésére.
A mai Zalalövő belterületén állt Aelium Salla római település, a borostyánút Zala-hídjának északi hídfője közelében, ahol a borostyánút és a Zala menti út keresztezte egymást. A Salla Múzeum állandó kiállítása a „Zala megye római kora”, a romkertben egy IV. századi közlekedési állomás és egy II. századi, fürdővel ellátott polgárház maradványai láthatók. Csak előzetes, legalább két nappal korábbi bejelentkezéssel, kedden–pénteken látogatható.
Bővebben a Wikipédián →A Petőfi utcában álló parasztház a XIX. század elején épült. Megnézheted a tisztaszobát, a konyhát, a hálószobát, a kamrákat, az istállót és a pajtarészt, 150 éves faragott bútorokkal és korabeli használati tárgyakkal. Ez is csak előzetes, legalább két nappal korábbi bejelentkezéssel látogatható.
Az állomás melletti emlékoszlopot 2000 decemberében avatták, a magyar–szlovén vasútvonal megépítése és Zalalövő városi címe emlékére; Tóth László kőfaragó munkája. Hat részre tagolt domborművei a város történetét mutatják be az ókori Sallától napjainkig, a tetején kivilágított óra és a hűséget, reményt jelképező nőalak áll.
A túra a Göcsejben, más néven a Közép-Zalai-dombságon halad, a végén pedig leereszkedik a Felső-Zala-völgybe. A Göcsej a Zalai-dombság legnagyobb kistája: a Zala, a Felső- és az Alsó-Válicka, valamint a Kerka völgye közé zárt alacsony dombvidék. Régi népies neve Göcsejország.
Ez a vidék nemcsak földrajzi, hanem nagy múltú néprajzi táj is. Az útvonal kb. háromnegyede erdőben vezet, a dombhátak magassága ritkán haladja meg a 280 métert, így a táv hosszú ugyan, de nagy kapaszkodó nincs benne.
Salomvár a túra kiindulópontja, Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A Jókai téren áll a falu műemlék temploma és barokk Szentháromság-szobra, a téren buszmegálló, a közelben ingyenes parkoló is van. Innen a kék kereszt visz ki dél felé, a falu fölötti dombhátra.
Keménfa kis község a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságon, a Göcsejben. A túra erdei szakaszának egy része a határában halad, maga a falu kb. 2 km-re északra marad az útvonaltól.
Zalalövő a túra célja: kisváros a Zala ősi átkelőhelyén, a Göcsej és az Őrség határán. Az ókorban Aelium Salla néven római település állt itt. A városnak Nagyhegy és Nagyfernekág is része, ezeken a túra utolsó harmadában haladsz át. A vasútállomás a központtól néhány száz méterre délnyugatra fekszik.
Hosszabb, közepes nehézségű túra gyakorlott túrázóknak, akik egy napot szánnának egy csendes erdei Kéktúra-szakaszra. A szintemelkedés mérsékelt, de a kb. 19,5 km komoly táv, gyerekkel inkább csak nagyobbakkal vágj neki. Kb. 16,4 km-nél, Nagyfernekágon buszmegálló van, ha rövidebbre fognád.
Kutyával is jöhetsz. A falvakban és az aszfaltos, illetve a forgalmasabb úton tartsd pórázon.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.