Túraajánlat · körtúra · Mecsek
16,5 km-es erdei kör Pécsváradról Rockenbauer Pál sírjához, Zengővárkony gesztenyései közé, a Legénysírhoz és a Szép Ilonka-kilátóhoz.
Szállás a túrához
Az útvonal 42%-a földút, 37%-a burkolt út, 21%-a ösvény, és mintegy 63%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a Legénysír utáni lejtő 8,3 és 8,6 km között, rövid szakaszon kb. 22%-os eséssel.
Busszal: a „Pécsvárad, Szentháromság tér” megállóig – innen indul és ide érkezik a kör; a távolsági buszok a szomszédos „Pécsvárad, Iskola” megállóban állnak meg. Zengővárkonyban a „Zengővárkony, forduló” megálló a kör 2,6 km-es pontjánál van.
emlékhely, pecsételőhely
Rockenbauer Pál (1933–1987) természetjáró, világutazó és televíziós szerkesztő, a hazai televíziós természetfilmezés megteremtője, a Másfélmillió lépés Magyarországon kéktúrafilmek alkotója Zengővárkony határában nyugszik. Az Országos Kékkör dél-dunántúli szakaszát 1989-ben nevezték el róla. A sírnál a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra pecsételőhelye is megtalálható.
szalmagyűjtemény
Muzeális gyűjtemény Zengővárkonyban, a Míves Tojás Múzeum és a Tájház szomszédságában. 27 ország szalmafonó művészetéből mutat be több száz kultikus, használati és dísztárgyat.
Bővebben a WikipédiánAz év fája 2017
A 300 éves, 15 méter magas szelídgesztenye 2017-ben 4088 szavazattal elnyerte az Év Fája címet, és Magyarországot képviselte az Európai Év Fája versenyen. Nevét a túlélésnek köszönheti: az 1950-es években szövetkezeti művelésbe került, a közeli lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, az 1970-es években pedig a kéregrák is elérte – mégis él.
emlékkereszt
Itt halt meg a 22 éves Szegedi László, aki az 1918–1921 közötti szerb megszállás idején Zengővárkonyból Óbányára igyekezett kedveséhez. Átlépte a demarkációs vonalat, és mivel a szerb katonák felszólítására nem állt meg, lelőtték.
iható forrás
Iható forrás a piros háromszög jelzés végén, a nagy lejtő alján, alig 30 méterre az úttól – az erdei szakasz közepén jól jön egy kulacstöltés.
fa kilátó
A madárfészekre emlékeztető fa kilátót 2001-ben Iljin Petar ácsmester építette Scholtz Péter erdőmérnök terveivel. Az évek alatt tönkrement tornyot 2017-ben Pallagi Norbert ácsmester újította fel.
szentkép
Ebben az erdőrészben egy öreg bükkfán Páduai Szent Antal képe függ. A képet egykor egy Michler Antal nevű ember levágta a fáról; ő később a második világháborúban elesett.
forrás
Forrás a zarándokút mentén, Pécsvárad felett, az erdei szakasz vége felé.
vár, apátság
Szent István 998-ban alapította itt a Pannonhalma utáni második magyarországi bencés rendházat, és Asztrik apátra bízta. Az apátság 1254 és 1526 között hiteles helyként működött; a szerzetesek 1539-ben elmenekültek, a törökök 1543-ban foglalták el Pécsváradot. A várban működik a Samu Géza Múzeum és iskolatörténeti kiállítás.
A kör Pécsvárad központjában, a Szentháromság téri buszmegállónál indul, nagyjából 204 méter magasan. Néhány száz métert a sárga sáv jelzésen teszel meg, majd a város keleti részén rátérsz a kék kereszt jelzésre, amely egészen 5,3 km-ig vezet. Az első szakaszon enyhén emelkedve, nagyjából 60 métert kapaszkodsz a szelídgesztenyések felé.
1,9 km-nél érsz Rockenbauer Pál sírjához, a Gesztenyés nevű hely közelében. Itt van a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra pecsételőhelye is, mellette pedig emlékmű áll a mélykúti Rockenbauer Pál Természetjáró Egyesület elhunyt tagjainak emlékére. Innen leereszkedsz Zengővárkonyba: 2,5 km-nél, a buszfordulónál vannak a falu gyűjteményei, a Szalma-kincstár, a Tájház és a Míves Tojás Múzeum, a közelben büfé is van.
Zengővárkonyból a kék kereszten indulsz észak felé. 4 km-nél, mintegy 60 méterre az úttól áll a falu híres hős szelídgesztenyéje. 5,3 km-nél a piros háromszög jelzésre térsz, és innen kezdődik a túra nagy emelkedője: 7,2 km-ig nagyjából 135 métert mászol fel erdőben. A Kecske-hát oldalában éred el a kör legmagasabb pontját, kb. 467 métert, és itt, 7,2 km-nél állsz meg a Legénysírnál.
A piros háromszögön ereszkedsz tovább; 8,3 és 8,6 km között van a kör legmeredekebb része, rövid szakaszon átlagosan 22%-os lejtővel. Az út végén, 8,7 km-nél van az iható Disznós-kút, jó hely egy pihenőre és a kulacs feltöltésére. Innen a piros kereszt jelzésen haladsz, majd 9,8 km-nél a Magyar Zarándokút jelzésére térsz, amely a zöld kereszttel együtt vezet vissza Pécsvárad felé.
A zarándokúton újra emelkedsz, nagyjából 115 métert, és 10,5 km-nél a Szép Ilonka-kilátóhoz érsz. A kilátó után kb. 250 méteren jelzés nélküli erdei úton haladsz, amíg vissza nem érsz a jelzésre. 11,8 km-nél az Antalkép mellett, 12,5 km-nél a Büdös-kút mellett mész el, 13,2 km-nél pedig esőbeálló van az út mentén.
Az utolsó harmadban fokozatosan ereszkedsz le Pécsváradra. 14,6 km-nél közkút áll az erdészeti út mentén, majd a város felső részén, a református templom mellett érsz be az utcák közé. 15,5 km-nél a pécsváradi vár mellett haladsz el, a sárga sávon a Pécsvárad-forrás felé ereszkedsz, és az utolsó bő fél kilométeren jelzés nélkül, a város utcáin sétálsz vissza a Szentháromság térre. A teljes kör 16,5 km, összesen kb. 484 méter szintemelkedéssel; az útvonal 93%-a jelzett turistaúton halad.
burkolt 37% · földút 42% · ösvény 21%
Hosszabb, de jól jelzett túra azoknak, akik egy teljes napot szánnak a Kelet-Mecsekre: a tiszta menetidő nagyjából 4 óra, a látnivalókkal és pihenőkkel ennél többel számolj. Kisebb gyerekeknek a hossza és a két nagyobb emelkedő miatt megerőltető lehet.
Kutyával is bejárható. Az erdőben maradj a jelzett úton, és tüzet csak kijelölt helyen gyújts.
A túra a Mecsek keleti részén, a Mecsek-hegység kistáj és a Dél-Baranyai-dombság találkozásánál halad. A Mecsek a Dél-Dunántúl középhegysége Pécstől északra; legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő.
A kör nagyjából kétharmada erdőben vezet, a hegylábon pedig Zengővárkony szelídgesztenyései kísérnek. A falut mintegy 60 hektáros ősi gesztenyés öleli körbe, amelyre a zengővárkonyi családok mindig féltve vigyáztak.
Baranya vármegyei város, a Pécsváradi járás székhelye; a kör innen indul és ide érkezik vissza. A városban áll a vár, amely Szent István 998-ban alapított bencés apátságából nőtt ki. A város egykori vasútállomása a Pécs–Bátaszék-vasútvonalon ma már megszűnt, így ide busszal vagy autóval érkezhetsz.
Kis község a Kelet-Mecsek lábánál, 1898-ig egyszerűen Várkony volt a neve. A falut ősi szelídgesztenyés veszi körül, a buszforduló környékén több gyűjtemény is várja a látogatókat. Református temploma 1802-ben épült a korábbi fatemplom helyén, a helyi kőfejtőből fejtett kőből.
A kör a Disznós-kút környékén rövid szakaszon Óbánya határát érinti. A Kelet-Mecsek szurdokvölgyében fekvő községet szépsége miatt néha „magyar Svájc” néven is emlegetik.
18,8 km · 493 m szint – Pécsvárad felső részéről a zöld kereszten a Kisnádasdi- és a Dombay-forrás mellett ereszkedsz le a Dombay-tó buszmegállójáig. Így a túra 18,8 km, kb. 493 méter szintemelkedéssel, és busszal térhetsz vissza.
Túraajánlatok
Túra
Sedit86 · CC BY-SA 2.5 hu
Hosszúhetény körtúra: Zengő – Zarándok-kút – Püspökszentlászló
Mecsek
10,4 km · 416 m szint
Túra
own work · Public domain
Óbánya családi kör: Óbányai-völgy – Ferde-vízesés – „belátó” kilátó – Réka-vár
Mecsek
9,9 km · 233 m szint
Túra
own work · Public domain
Kővágószőlős körtúra: Babás-szerkövek – Jakab-hegy – Szuadó-völgy – Éger-tetői kilátó
Mecsek
17,3 km · 732 m szint
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 03.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk. A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.
16,5 km-es erdei kör Pécsváradról Rockenbauer Pál sírjához, Zengővárkony gesztenyései közé, a Legénysírhoz és a Szép Ilonka-kilátóhoz.
A kör Pécsvárad központjában, a Szentháromság téri buszmegállónál indul, nagyjából 204 méter magasan. Néhány száz métert a sárga sáv jelzésen teszel meg, majd a város keleti részén rátérsz a kék kereszt jelzésre, amely egészen 5,3 km-ig vezet. Az első szakaszon enyhén emelkedve, nagyjából 60 métert kapaszkodsz a szelídgesztenyések felé.
1,9 km-nél érsz Rockenbauer Pál sírjához, a Gesztenyés nevű hely közelében. Itt van a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra pecsételőhelye is, mellette pedig emlékmű áll a mélykúti Rockenbauer Pál Természetjáró Egyesület elhunyt tagjainak emlékére. Innen leereszkedsz Zengővárkonyba: 2,5 km-nél, a buszfordulónál vannak a falu gyűjteményei, a Szalma-kincstár, a Tájház és a Míves Tojás Múzeum, a közelben büfé is van.
Zengővárkonyból a kék kereszten indulsz észak felé. 4 km-nél, mintegy 60 méterre az úttól áll a falu híres hős szelídgesztenyéje. 5,3 km-nél a piros háromszög jelzésre térsz, és innen kezdődik a túra nagy emelkedője: 7,2 km-ig nagyjából 135 métert mászol fel erdőben. A Kecske-hát oldalában éred el a kör legmagasabb pontját, kb. 467 métert, és itt, 7,2 km-nél állsz meg a Legénysírnál.
A piros háromszögön ereszkedsz tovább; 8,3 és 8,6 km között van a kör legmeredekebb része, rövid szakaszon átlagosan 22%-os lejtővel. Az út végén, 8,7 km-nél van az iható Disznós-kút, jó hely egy pihenőre és a kulacs feltöltésére. Innen a piros kereszt jelzésen haladsz, majd 9,8 km-nél a Magyar Zarándokút jelzésére térsz, amely a zöld kereszttel együtt vezet vissza Pécsvárad felé.
A zarándokúton újra emelkedsz, nagyjából 115 métert, és 10,5 km-nél a Szép Ilonka-kilátóhoz érsz. A kilátó után kb. 250 méteren jelzés nélküli erdei úton haladsz, amíg vissza nem érsz a jelzésre. 11,8 km-nél az Antalkép mellett, 12,5 km-nél a Büdös-kút mellett mész el, 13,2 km-nél pedig esőbeálló van az út mentén.
Az utolsó harmadban fokozatosan ereszkedsz le Pécsváradra. 14,6 km-nél közkút áll az erdészeti út mentén, majd a város felső részén, a református templom mellett érsz be az utcák közé. 15,5 km-nél a pécsváradi vár mellett haladsz el, a sárga sávon a Pécsvárad-forrás felé ereszkedsz, és az utolsó bő fél kilométeren jelzés nélkül, a város utcáin sétálsz vissza a Szentháromság térre. A teljes kör 16,5 km, összesen kb. 484 méter szintemelkedéssel; az útvonal 93%-a jelzett turistaúton halad.
Az útvonal 42%-a földút, 37%-a burkolt út, 21%-a ösvény, és mintegy 63%-ban erdőben halad. A legmeredekebb rész a Legénysír utáni lejtő 8,3 és 8,6 km között, rövid szakaszon kb. 22%-os eséssel.
Rockenbauer Pál (1933–1987) természetjáró, világutazó és televíziós szerkesztő, a hazai televíziós természetfilmezés megteremtője, a Másfélmillió lépés Magyarországon kéktúrafilmek alkotója Zengővárkony határában nyugszik. Az Országos Kékkör dél-dunántúli szakaszát 1989-ben nevezték el róla. A sírnál a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra pecsételőhelye is megtalálható.
Muzeális gyűjtemény Zengővárkonyban, a Míves Tojás Múzeum és a Tájház szomszédságában. 27 ország szalmafonó művészetéből mutat be több száz kultikus, használati és dísztárgyat.
Bővebben a Wikipédián →A 300 éves, 15 méter magas szelídgesztenye 2017-ben 4088 szavazattal elnyerte az Év Fája címet, és Magyarországot képviselte az Európai Év Fája versenyen. Nevét a túlélésnek köszönheti: az 1950-es években szövetkezeti művelésbe került, a közeli lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, az 1970-es években pedig a kéregrák is elérte – mégis él.
Itt halt meg a 22 éves Szegedi László, aki az 1918–1921 közötti szerb megszállás idején Zengővárkonyból Óbányára igyekezett kedveséhez. Átlépte a demarkációs vonalat, és mivel a szerb katonák felszólítására nem állt meg, lelőtték.
Iható forrás a piros háromszög jelzés végén, a nagy lejtő alján, alig 30 méterre az úttól – az erdei szakasz közepén jól jön egy kulacstöltés.
A madárfészekre emlékeztető fa kilátót 2001-ben Iljin Petar ácsmester építette Scholtz Péter erdőmérnök terveivel. Az évek alatt tönkrement tornyot 2017-ben Pallagi Norbert ácsmester újította fel.
Ebben az erdőrészben egy öreg bükkfán Páduai Szent Antal képe függ. A képet egykor egy Michler Antal nevű ember levágta a fáról; ő később a második világháborúban elesett.
Forrás a zarándokút mentén, Pécsvárad felett, az erdei szakasz vége felé.
Szent István 998-ban alapította itt a Pannonhalma utáni második magyarországi bencés rendházat, és Asztrik apátra bízta. Az apátság 1254 és 1526 között hiteles helyként működött; a szerzetesek 1539-ben elmenekültek, a törökök 1543-ban foglalták el Pécsváradot. A várban működik a Samu Géza Múzeum és iskolatörténeti kiállítás.
A túra a Mecsek keleti részén, a Mecsek-hegység kistáj és a Dél-Baranyai-dombság találkozásánál halad. A Mecsek a Dél-Dunántúl középhegysége Pécstől északra; legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő.
A kör nagyjából kétharmada erdőben vezet, a hegylábon pedig Zengővárkony szelídgesztenyései kísérnek. A falut mintegy 60 hektáros ősi gesztenyés öleli körbe, amelyre a zengővárkonyi családok mindig féltve vigyáztak.
Baranya vármegyei város, a Pécsváradi járás székhelye; a kör innen indul és ide érkezik vissza. A városban áll a vár, amely Szent István 998-ban alapított bencés apátságából nőtt ki. A város egykori vasútállomása a Pécs–Bátaszék-vasútvonalon ma már megszűnt, így ide busszal vagy autóval érkezhetsz.
Kis község a Kelet-Mecsek lábánál, 1898-ig egyszerűen Várkony volt a neve. A falut ősi szelídgesztenyés veszi körül, a buszforduló környékén több gyűjtemény is várja a látogatókat. Református temploma 1802-ben épült a korábbi fatemplom helyén, a helyi kőfejtőből fejtett kőből.
A kör a Disznós-kút környékén rövid szakaszon Óbánya határát érinti. A Kelet-Mecsek szurdokvölgyében fekvő községet szépsége miatt néha „magyar Svájc” néven is emlegetik.
Hosszabb, de jól jelzett túra azoknak, akik egy teljes napot szánnak a Kelet-Mecsekre: a tiszta menetidő nagyjából 4 óra, a látnivalókkal és pihenőkkel ennél többel számolj. Kisebb gyerekeknek a hossza és a két nagyobb emelkedő miatt megerőltető lehet.
Kutyával is bejárható. Az erdőben maradj a jelzett úton, és tüzet csak kijelölt helyen gyújts.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 03.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.
