Ráday-kastély
Pécel nevezetes kastélya, mintegy 190 méterre az útvonaltól, a kör elején. A közelben Ráday Gedeon emlékműve is áll.
Bővebben a Wikipédián →
Hosszú, 30 km-es dombsági kör Pécelről a Bajtemetés, a Királyerdő 1848-as honvédsírjai és az isaszegi emlékhelyek érintésével, vissza a Látó-hegyen át.
A kör a péceli vasútállomásról indul, körülbelül 155 méter magasról, és ugyanide is ér vissza. Az első 0,7 km a sárga és a zöld jelzésen vezet a városon át; 0,9 km-nél mintegy 190 méterre halad el a Ráday-kastélytól. Egy rövid, jelzetlen városi szakasz után előbb a piros kereszt, majd 2,2 km-től a sárga jelzés visz tovább. 2,6 km-nél a 235 méteres Pap-hegy mellett haladsz el, utána jön a kör legmeredekebb része: 3,0 és 3,4 km között egy kb. 15%-os lejtő.
3,5 km-nél a piros jelzésre érsz, amely hosszú szakaszon a túra vezérfonala lesz. 5,4 km-nél a Bajtemetés alatt haladsz el: a 316 méteres csúcs mintegy 190 méterre van az útvonaltól, a tetején vasbeton geodéziai mérőtorony áll, és itt egy kódos igazolópont is van. A piros jelzésen folytatod, egy rövid jelzetlen szakasz után 12,7 km-nél az Öreg-hegy (265 m) következik.
14,5 km-nél éred el a Királyerdőt (295 m). A csúcs közelében 1848-as honvédsírok és emlékművek állnak, köztük az Emlékező Angyal, az aradi vértanúk emlékműve, valamint egy ismeretlen lengyel kapitány és Harsányi Bálint sírja. Itt esőbeálló is van, a közelben pedig a Gödöllői-dombság csúcsai kódos igazolópontja (Kálvária-hegy).
A Királyerdőtől leereszkedsz Isaszegre. A városban több emlékhely mellett haladsz el: 15,6 km-nél az isaszegi csata emlékművénél, majd az isaszegi nemzetőrök 1848-as jegyzékénél és a honfoglalás emlékművénél. 17,4 km-nél az isaszegi vasútállomáshoz érsz; itt büfé is van, és a túra akár be is fejezhető. Az állomás után a piros jelzés a Gödöllő–Isaszegi tórendszer tavai mellett visz tovább.
18,6 km-től a zöld kereszt jelzés vezet vissza Pécel felé; ez a kör leghosszabb egybefüggő szakasza, több mint 8 km. Útközben, 20,9 és 21,6 km között késő bronzkori leletek lelőhelyeit érinted. 26,6 km-nél éred el a 265 méteres Látó-hegyet; kb. 215 méterre innen van a Pécel szeme nevű kilátópont.
A visszaúton előbb a zöld, majd a zöld háromszög és ismét a zöld jelzés vezet. 28,7 km-nél mintegy 100 méterre haladsz el egy bronzkori földvártól, nem messze tőle egy bronzkori településnyom is van. 30,3 km után érsz vissza a péceli vasútállomásra. A teljes kör összesen mintegy 630 méter szintemelkedéssel jár, és 85%-ban jelzett turistaúton halad.
Az útvonal 63%-a földút, 23%-a ösvény és 14%-a burkolt út; nagyjából a fele halad erdőben. A legmeredekebb rész egy kb. 15%-os lejtő 3,0 és 3,4 km között, a Pap-hegy után.
Pécel nevezetes kastélya, mintegy 190 méterre az útvonaltól, a kör elején. A közelben Ráday Gedeon emlékműve is áll.
Bővebben a Wikipédián →A kör egyik legmagasabb pontja. A tetején vasbeton geodéziai mérőtorony áll, és kódos igazolópont is van. A piros jelzés kb. 190 méterre halad el a csúcs alatt.
A Királyerdő csúcsa közelében 1848-as honvédsírok és emlékművek állnak, köztük az Emlékező Angyal, az aradi vértanúk emlékműve, egy ismeretlen lengyel kapitány és Harsányi Bálint sírja. Mellettük esőbeálló is van.
Az 1849. április 6-i isaszegi csata a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő ütközete volt. A győzelemnek nagy volt a tétje: a csata kimenetele döntötte el, hogy folytatódhat-e a Duna–Tisza köze felszabadítása. Isaszegen több emlékhely is őrzi a csata és az 1848-as nemzetőrök emlékét.
Bővebben a Wikipédián →Az isaszegi vasútállomás után a piros jelzés a tórendszer 10. és 11. tava mellett vezet.
A kör utolsó jelentősebb csúcsa a zöld kereszt jelzésen. Kb. 215 méterre innen van a Pécel szeme nevű kilátópont.
Bronzkori földvár maradványa a visszaúton, mintegy 100 méterre az útvonaltól. A közelben egy bronzkori településnyom is található.
A túra a Gödöllői-dombságban halad, amely Budapesttől keletre a Galga-patakig nyúlik el Pest vármegyében. Északról a Cserhát, délnyugatról a Pesti-hordalékkúpsíkság, délkeletről a Monor–Irsai-dombság, keletről az Alföld, nyugatról a Duna és a Budai-hegység határolja.
Nagytájként az Északi-középhegység része, jellegében azonban átmenetet képez a hegyvidék és az alföld között. Ezt a túrán is érzed: a legmagasabb pont alig 313 méter, a dombok szelídek, és az útvonal nagyjából fele halad erdőben.
Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban. A túra a MÁV által üzemeltetett péceli vasútállomásról indul és ide is ér vissza. A városban áll a Ráday-kastély, és itt működik az Adventista Teológiai Főiskola is.
Isaszeg város Pest vármegyében, szintén a Gödöllői járásban. Nevét az 1849. április 6-i isaszegi csata tette ismertté, amely a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő ütközete volt Isaszeg és Gödöllő között. A város iskolája a csatában részt vett Damjanich János tábornok nevét viseli. Isaszegnek saját vasútállomása van, a túra félúton érinti.
A 30 km-es táv miatt ez egész napos túra, inkább gyakorlott túrázóknak ajánljuk. A dombok alacsonyak, a teljes szintemelkedés mintegy 630 méter.
Babakocsival nem járható, mert az útvonal nagy része földút és ösvény. Kutyával bejárható; a településeken és a sírkerteknél tartsd pórázon.
Ha rövidebb túrára vágysz, az isaszegi vasútállomásnál be is fejezheted (lásd a változatoknál).
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 01.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.