A kör Ostoroson, az Akácfa utca buszmegállónál indul, kb. 190 méter magasan; a megálló mellett ivókút van. Néhány száz méter utcai séta után 0,4 km-nél a Csúnyamunka tanösvény jelzésére érsz, és ezen haladsz el a sportpálya mellett (0,8 km-nél parkoló is van). 1,1 km-nél a tanösvény kelet felé fordul – ide a kör végén érkezel vissza –, te viszont észak felé indulsz tovább, jelzés nélkül.

1,1 és 4,4 km között kb. 3,3 km-en jelzetlen dűlőutakon haladsz észak felé, enyhén emelkedő terepen. 2,4 km körül az Ostorosi-tó mellett, 4,1 km-nél a Savós-kút forrása mellett haladsz el, innen rövid kaptató visz fel a gerincre. 4,4 km-nél ráérsz a Mária-út lila M jelzésére. 4,8 km-nél, kb. 160 méterre az úttól, a Pajdos kaptárkövei állnak: 2 sziklán 10 fülke, rövid kitérővel megnézheted őket.

5,1 km-nél a sárga sávra, 5,7 km-nél a Nyerges-tetői tanösvény sárga jelzésére térsz; ezen haladsz 8,3 km-ig, a kaptárkövek között. Az emelkedő itt a legmeredekebb, 5,7 és 6 km között kb. 11%-os. 6,1–6,2 km-nél két bújó és egy kilátópont mellett éred el a Nyerges-hegy nyugati kaptárköveit, ahol a Bükkaljai Kő-út kódtáblája is van. Innen a gerincen kelet felé, 6,7 km-nél újabb kilátóponton át éred el a Nyerges-tetőt, majd 7,3 km-nél a Nyerges-hegy keleti kaptárköve mellett haladsz el.

7,5 km-nél a Mész-hegy déli sziklacsoportjához érsz, egy barlanglakás mellett. A kaptárköveket egy rövid ösvényágon közelíted meg, ahonnan kb. 250 métert ugyanazon az úton jössz vissza. 8,3 km-nél újra a Mária-út jelzésére térsz, de 8,8 km-nél elhagyod, és innen 12,9 km-ig jelzés nélkül, erdős gerinceken és dűlőutakon haladsz dél felé.

11 km-nél egy rövid ágon kitérsz az Aranybika-tetőre, ahol egy rom és sziklába vájt pincelakások vannak; visszafelé kb. 200 métert ugyanazon az úton teszel meg. 12 km-nél a Közép-hegy mellett haladsz el, majd 13 km-nél, a kör legmagasabb pontján, kb. 265 méteren a Csúnyamunka rom következik a Pünkösd-hegy oldalában. Itt a Csúnyamunka tanösvény jelzésére állsz, és ezen ereszkedsz le délnyugat felé.

14,3 km-nél visszaérsz a sportpálya fölötti csomóponthoz, ahonnan az utolsó kb. 1,1 km-t ugyanazon az úton teszed meg, amelyen elindultál. A teljes kör 15,4 km, a szintemelkedés kb. 270 méter. Az útvonal 45%-a halad jelzett úton; jelzés nélkül az 1,1–4,4 km és a 8,8–12,9 km közötti szakasz, valamint a falusi utcák vannak – ezeken térképpel vagy a letölthető nyomvonallal tájékozódj.

burkolt 15% · földút 55% · ösvény 30%

Hosszú, de lankás túra: a szintemelkedés kb. 270 méter, a menetidő pihenők nélkül kb. 3,5 óra. Nagyobb gyerekekkel, akik bírják a 15 km-t, jól bejárható, a fülkés sziklák és a barlanglakások izgalmas célpontok. Kisebb gyerekekkel inkább csak a Csúnyamunka tanösvényt járjátok be.

Kutyával is bejárható; a faluban és a tanösvényeken tartsd pórázon. A kaptárkövek védett természeti emlékek, a Mész-hegy – Nyerges-tető helyi jelentőségű védett terület: maradj a jelzett ösvényen, ne mássz fel a sziklákra, ne karcolj semmit beléjük, és tüzet csak kijelölt helyen gyújts. A szőlők, pincék és barlanglakások magántulajdonban vannak, kívülről nézd meg őket.

Ostoros az Egri-Bükkalja kistájban fekszik, az Északi-középhegység részeként. A Bükkalja a Bükk déli és délnyugati lejtőit és a hegylábakat foglalja magában, amelyeket észak–déli irányú patakvölgyek szabdalnak fel; ez a túra az Ostorosi-patak völgye és a keleti mellékvölgyei fölötti gerinceken jár. A vidéket zömében riolittufa építi fel, amely jól faragható: ebből vájták a pincéket, barlanglakásokat és bújókat, és ebben állnak a kaptárkövek is.

A kaptárkövek természetes eredetű, ember alakította sziklák, felületükön faragott fülkékkel; a Bükkalján 41 lelőhelyen 82 sziklaalakzat és 479 fülke ismert. A fülkék átlagosan 60 cm magasak és 30 cm szélesek, rendeltetésük – urnatartó, áldozati fülke vagy sziklaméhészet – máig vitatott. A bükkaljai kőkultúra hungarikum.

Ostoros

Ostoros község Heves vármegye Egri járásában, Egertől kb. 6 km-re. Az 1552-es egri ostrom idején a török felégette, lakói a tufába vájt pincékben húzódtak meg, és a falu csak a 18. század elején népesült be újra. A Bükkalján Ostoroson volt a legtöbb barlanglakás, több mint száz. Kirándulóhelyként a szőlőhegyei és a tava teszik vonzóvá; a túra mindkettőt érinti.

Eger

Eger megyei jogú város az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén, Heves vármegye székhelye. A túra a város keleti határában, a Mész-hegy és a Nyerges-tető környékén jár, ahol a város kaptárkövei állnak; a belvárosba nem megy be.

• Útközben nincs biztos ivóvíz, ezért vigyél magaddal elég vizet. Az indulásnál lévő ivókút működését érdemes ellenőrizni; a Mész-hegynél, a Mária-úton kb. 500 méterre keletre van a Palánkos-forrás, amely ivóvizes.
• A jelzetlen szakaszokon sok a dűlőút-elágazás: töltsd le a nyomvonalat, és kövesd a telefonodon.
• Ha pecsétet gyűjtesz: a Bükkaljai Kő-út két állomása (Nyerges-hegy nyugati kaptárkő és Csúnyamunka) is útba esik.
• A leánykökörcsin és a hegyi kökörcsin kora tavasszal virágzik a Mész-hegy sziklás oldalán: ilyenkor különösen érdemes erre járni.
• A terepviszonyok és a jelzések változhatnak, indulás előtt nézd meg az aktuális információkat.
• 6,2 km: kódos igazolópont – Eger, Nyerges-tető nyugati kaptárkő
• 13,0 km: kódos igazolópont – Ostoros, Csúnyamunka
• Tanösvény: ST, Nyerges-tetői tanösvény

• Autóval: Ostoroson, a sportpálya mellett parkoló van, ezt a kör 0,8 km-nél érinti.
• Busszal: a kör az Ostoros, Akácfa utca megállónál indul és ér véget; a közelben az Ostoros, Damjanich János utca megálló is jó.