Vízimalom
Régi vízimalom, ma kiállítóhely a falu szélén, a kör elején, a Malomkert Panzió szomszédságában.
17 km-es kör Nagybörzsönyből: Rustokvár, a régi bányatárók völgye, Fagyos-kút, a kisvasút Kisirtás és Nagyirtás megállói, majd a Tolmács-hegy kilátása.
A kör Nagybörzsöny központjában, a Községháza buszmegállónál indul, 205 méter magasan. A megálló mellett étterem, büfé, mosdó, ivóvízvételi hely és esőbeálló is van. Az első másfél kilométeren a kék és a piros sáv közös jelzésén haladsz ki a faluból: elhaladsz a Vízimalom és a Fafaragás kiállítás mellett, majd a gázló melletti Graca-kert és a Bogár-kert mellett vezet tovább az út.
1,5 km-nél a kék négyzet jelzésre térsz, és ezen kezdődik az első nagy emelkedő: 3,1 km-ig mintegy 230 métert kapaszkodsz fel a Rustok-hegyre. A 487 méteres csúcson Rustokvár földvárának nyomai láthatók, itt kódos igazolópont is van. Innen a Kovácspatak völgyébe ereszkedsz: 3,7 km-nél, a Deszkamalom nevű helyen az 1920-as évekig fűrésztelep működött.
A kék négyzeten tovább a bányavidék felé haladsz. 5,9 km-nél, 492 méteren éred el a Ludmilla-tárót, a környék régi bányászatának egyik legfontosabb emlékét; a közelében több táró és horpa is van. A tárók környékén kb. 1,3 km-en jelzés nélkül, majd a Mária-út kék jelzésén haladsz. 6,9 km-nél egy rövid kitérővel a Fagyos-kúthoz (János-forrás) érsz, ahonnan kb. 600 métert ugyanazon az úton jössz vissza.
8,2 km-től a sárga kereszt jelzésen ereszkedsz le Kisirtáspusztára. 9,3 km-nél, 340 méteren éred el a kisvasút Kisirtás megállóját: itt menedékház, kulcsosház, fedett asztal padokkal, mosdó és esőbeálló van, a Szépasszony-kút kb. 100 méterre esik. Innen a Mária-út és a piros kereszt közös jelzésén, majd újra a sárga kereszten jutsz el 10,8 km-nél Nagyirtáspuszta megállójához, ahol mosdó, kávézó és esőbeálló vár.
Nagyirtáspusztától kezdődik a második emelkedő: a sárga kereszten a 507 méteres Cseres-bérc mellett jutsz fel a Tolmács-hegyre. 12,2 km-nél, egy rövid sárga háromszög jelzésű kitérővel éred el a Tolmács-hegyi kilátást, 528 méteren; ez a kör legmagasabb pontja.
A kilátástól a sárga kereszt jelzésen indulsz vissza Nagybörzsöny felé, a Magaslat nevű 490 méteres csúcs mellett. A falu előtt, 16,1 és 16,4 km között a kör legmeredekebb része következik: átlagosan 23%-os lejtőn ereszkedsz le a Nagybörzsönyi Erdei Vasút állomásának közelébe. Az utolsó szakaszon a sárga sávon érsz vissza a Községházához. A teljes kör 17,3 km, kb. 670 méter szintemelkedéssel, és 89%-a jelzett úton halad.
Az útvonal 61%-a földút, 27%-a ösvény és 12%-a burkolt út, 90%-ban erdőben halad, így nyáron is jórészt árnyékos. Két nagyobb emelkedő van: a Rustok-hegyre és Nagyirtáspusztától a Tolmács-hegyre. A legmeredekebb rész a falu előtti lejtő 16,1 és 16,4 km között, átlagosan 23%-kal.
Régi vízimalom, ma kiállítóhely a falu szélén, a kör elején, a Malomkert Panzió szomszédságában.
A Rustok-hegy tetején egy bronzkori, a Kyjatice-kultúrához tartozó erődített telepet tártak fel. A késő középkorban a területet szántóföldként használhatták: erről a hegyoldal teraszai árulkodnak. A csúcson kódos igazolópont van.
A Kovácspatak völgyében az 1920-as évekig érseki uradalmi fűrésztelep működött.
A környék legmélyebb szintű régi bányászati feltárása, nagy kifejtett üreggel. A többi táró vízelvezetésére nyitották meg 492 méteren, 800 méter hosszban; az 1950-es újranyitáskor 395 méterig jutottak benne. A közelben további tárók, köztük a Nagy-Pogány-hegy dácittömbjébe hajtott Istenáldás- és Klinger-táró nyomai is megtalálhatók.
Foglalt, kifolyócsöves forrás, amely egész évben ad vizet; ivóvizes, de a vízminőség változhat. Egy rövid kitérővel éred el a tárók völgye fölött.
Erdei pihenőhely a kisvasút Kisirtás megállójánál: menedékház, kulcsosház, fedett asztal padokkal, mosdó és esőbeálló. Jó hely a túra középén egy hosszabb pihenőre.
Kilátóhely a Tolmács-hegy csúcsán, a kör legmagasabb pontján, egy rövid sárga háromszög jelzésű kitérő végén.
A 760 mm nyomtávú kisvasút végig erdőben vezet Szob és Nagybörzsöny között; a kör a Kisirtás és a Nagyirtás megállónál is érinti. A Kisirtás–Nagyirtás szakasz ipartörténeti műemlék: Magyarország egyetlen megmaradt csúcsfordítós üzemű vasútvonala. A teljes vonalon Nagyirtás megállóhelyen át kell szállni.
Bővebben a Wikipédián →A kör a Börzsönyi-peremhegység kistáján halad. A Börzsöny Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében emelkedő, mintegy 600 négyzetkilométeres hegység: a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, és az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. Északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence és a Cserhát határolja.
A hegység legmagasabb csúcsait az egykori kráter pereme alkotja. A kör a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén halad, amely az ország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
A kör Nagybörzsönyből indul és ide is ér vissza. A Szobi járáshoz tartozó község németül Deutschpilsen, szlovákul Beršen néven ismert, lakossága 570 fő. A falu délnyugati részén, egy dombtetőn áll a késő barokk Szent Miklós-templom, amelyet 1782 és 1788 között építettek; a Községháza megállótól kb. 340 méterre van. A falu szélén indul a Nagybörzsönyi Erdei Vasút.
A 17 km és a közel 670 méter szintemelkedés miatt edzettebb túrázóknak ajánljuk; nagyobb gyerekekkel is bejárható, ha a kisvasúttal rövidítetek.
A kör a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton. A régi tárókba ne menj be.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.