Szent István-barlang
Idegenforgalmi célra kiépített barlang a Bükki Nemzeti Parkban, Magyarország fokozottan védett barlangjainak egyike; 1991-ben gyógybarlanggá nyilvánították. Vezetett túrákkal, belépőjeggyel látogatható.
Bővebben a Wikipédián →
16 km-es kör Lillafüredről: Szent István- és Anna-barlang, Fehérkő-kilátó, Szeleta-barlang, a vízesés, Zsófia-kilátó, Felső-forrás és a Hámori-tó.
A kör a lillafüredi kisvasút-megállónál indul, 311 méter magasan; a megálló mellett a kisvasút kiállítása, mosdó és büfé is van. A zöld sáv jelzésen indulsz dél felé, és 0,5 km-nél már a Szent István-barlang bejáratánál jársz, majd elhaladsz a Lillafüredi alagút sziklaürege mellett, és 0,8 km-nél a Herman Ottó Emlékházhoz érsz. Ezen a szakaszon kb. fél kilométeren nincs jelzés.
Az emlékház után kezdődik a kör legmeredekebb emelkedője: a sárga, majd a zöld sáv jelzésen 1,1 és 1,4 km között átlagosan 38%-os a kaptató. A zöld háromszög jelzésen 1,9 km-nél, 536 méteren éred el a Fehérkő-kilátóhelyet, majd a zöld sávon 2,6 km-nél a Fehérkőlápai turistaházat, 577 méteren, a túra legmagasabb pontján. A turistaház közelében, kb. 120 méterre fakad a Szent István-forrás.
A turistaháztól a kék kereszt jelzésen haladsz tovább kelet felé, 3,6 km-nél egy kilátóhely mellett, majd a Puskaporos alatt ereszkedsz le Felsőhámorba. Az ereszkedés végén kb. 900 méteren nincs jelzés. 5,3 km-nél, 259 méteren a Szinva-szorosba érsz: itt van a Szeleta vízesés és a Herman Ottó-barlang, mellettük több kisebb sziklaüreg. Alsó- és Felső-Hámor utcáin étterem és kocsma is van.
Felsőhámorból a kék kereszt, a kék háromszög, majd a kék sáv jelzésen kapaszkodsz fel a Szeleta-barlanghoz, amelyet 7 km-nél, 347 méteren érsz el; mellette a Mátyás király lábnyoma nevű látnivaló van. A barlangtól kb. 700 métert ugyanazon az úton ereszkedsz vissza, majd a völgyben a Kohászati Múzeum mellett haladsz el. 8,2 km-nél az Anna-barlanghoz, 8,6 km-nél a Lillafüredi-vízeséshez érsz; a környéken Petőfi Sándor, József Attila és Herman Ottó emlékei és István főherceg emlékoszlopa is áll.
A vízesés környékéről kb. 700 métert visszafelé haladsz, majd a kék háromszög jelzésen kapaszkodsz fel a Zsófia-kilátóhoz, amelyet 10,1 km-nél, kb. 400 méteren érsz el. Innen a piros háromszögön a Dolka-hegy alá, majd a piros sávon és a zöld sávon a Felső-forrás környékére jutsz: 12,5 km-nél a Lilla-barlang, 12,7 km-nél a Bronzika-barlang, 12,8 km-nél a Felső-forrási-barlang következik. Itt forrás és esőbeálló is van. A barlangtól kb. 600 métert ugyanazon az úton jössz vissza.
A zöld sáv jelzésen ereszkedsz le a Hámori-tó felé: 13,8 km-nél a Lencsés-forrás és a Lencsés-pihenő esőbeállója, 14,8 km-nél az Eszperantó-forrás és egy mésztufa-vízesés következik. A tó partja közelében haladva 15,3 km-nél a kisvasút íves völgyhídja, a Kör-viadukt mellett mész el, majd a Palotaszálló mellett érsz vissza a kisvasút-megállóhoz. A teljes kör 15,8 km, kb. 900 méter szintemelkedéssel.
Az útvonal 43%-a ösvény, 39%-a földút és 18%-a burkolt út, és végig erdőben halad. A legmeredekebb rész a Herman Ottó Emlékház utáni kaptató 1,1 és 1,4 km között, átlagosan 38%-os emelkedővel; a legmagasabb pont 578, a legalacsonyabb 233 méteren van.
Idegenforgalmi célra kiépített barlang a Bükki Nemzeti Parkban, Magyarország fokozottan védett barlangjainak egyike; 1991-ben gyógybarlanggá nyilvánították. Vezetett túrákkal, belépőjeggyel látogatható.
Bővebben a Wikipédián →Az emlékház a kör elején, a Szent István-barlang után következik.
Kilátóhely a zöld háromszög jelzés mentén, a kör legmeredekebb kaptatója fölött.
Turistaház Lillafüred közelében, a kör legmagasabb pontján. Kb. 120 méterre tőle fakad a kiépített, kifolyócsöves Szent István-forrás.
Bővebben a Wikipédián →
Régészeti szempontból jelentős barlang, Magyarország fokozottan védett barlangjainak egyike. Mellette a Szeleta vízesés és több kisebb sziklaüreg is van.
Bővebben a Wikipédián →
A Szeleta-barlang Magyarország első barlangi ásatásainak egyik helyszíne, és a szeleta-kultúra névadója. Az utolsó interglaciális elejétől több mint 100 000 éven át lakott volt. Ma fokozottan védett barlang.
Bővebben a Wikipédián →
A múzeum Felsőhámorban, közel a lillafüredi vízesés lábához és az Anna-barlanghoz, a hazai vaskohászat és fémművesség, főként a helyi massai és diósgyőri kohászat történetét mutatja be. Vezetett túrákkal, belépőjeggyel látogatható.
Bővebben a Wikipédián →
Különleges mésztufabarlang, amelyhez hasonlóból a Földön csak hat van. Idegenforgalomra kiépített; 1951-ben lett védett, 1982 óta fokozottan védett. A bejárata a vízesés közelében nyílik; vezetett túrákkal, belépőjeggyel látogatható.
Bővebben a Wikipédián →
Húszméteres magasságával Magyarország legnagyobb függőleges esésű vízesése. Mesterséges: a Palotaszálló építésekor alakították ki, előtte a Szinva a Hámori-tóba torkollott. A sétányról ösvény vezet a vízesés alá, az Anna-barlang felől pedig közvetlenül a lábához jutsz.
Bővebben a Wikipédián →
Kilátó Lillafüred fölött, a kék háromszög és a piros háromszög jelzés találkozásánál.
Bővebben a Wikipédián →
Fokozottan védett barlang; nevét a benne talált, bronzkori női koponyatetőről kapta. Barlangi medve szemfogát is megtalálták benne, és sokféle cseppkőképződmény látható benne.
Bővebben a Wikipédián →
Fokozottan védett barlang, amelyből régészeti leletek kerültek elő. Közelében a Lilla- és a Bronzika-barlang, valamint a Felső-forrás és egy esőbeálló is van.
Bővebben a Wikipédián →
Mesterségesen megnagyobbított tó Felsőhámor és Lillafüred határában. Átlagos mélysége kilenc méter, nagyobb, mint a Balatoné. Eleinte csak Tajnak hívták, a német Teich, azaz tó szóból.
Bővebben a Wikipédián →
A neoreneszánsz Palotaszálló 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján a Hámori-tó mellett. Építésekor a kőanyagból alakították ki a függőkerteket, a Szinva vízesését és az Anna-barlang bejáratát pedig áthelyezték.
Bővebben a Wikipédián →A kör a Bükk-vidéken, a Bükki Nemzeti Park területén halad. A Bükk-vidék az Északi-középhegység része, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége; az Északi-középhegység egyetlen hegysége, amely egészében nem vulkanikus eredetű. Nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, és itt található az ország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár. Középső része 1977 óta nemzeti park.
A túra a Bükk keleti peremén, a Szinva völgyében és a fölötte emelkedő hegyoldalakban jár. A kör egésze erdőben halad, és útközben tucatnyi barlang, forrás és mésztufaképződmény mellett mész el.
A kör teljes egészében Miskolc határában halad: Lillafüred és Felsőhámor is a városhoz tartozik. Miskolc megyei jogú város a Bükk-vidék keleti lejtőinél, az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Lillafüred a város belterületi része, de a központtól több kilométerre fekszik; nevét Vay Béla lányáról, Erzsébetről, becenevén Lilláról kapta.
A közel 16 km és a kb. 900 méter szintemelkedés miatt edzett túrázóknak ajánljuk. Kisebb gyerekkel inkább csak a vízesés, az Anna-barlang és a Hámori-tó környékét járd be.
A kör a Bükki Nemzeti Park területén halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.