Kopasz-tető
Az első nagy emelkedő végén, kilátópontok mellett éred el a gerincet. Itt van a Cserhát 500-as csúcsai sorozat első pecsételője ezen a körön, és innen indul a barlangokban gazdag gerincszakasz a Naszály felé.
Túraajánlat · körtúra · Börzsöny
14,5 km-es kör Kosdról a Cserhát legmagasabb pontjára, a 652 méteres Naszályra, barlangbejáratok, a Látó-hegy és a Mágnes-rét érintésével.
Szállás a túrához
Az útvonal 53%-a erdei ösvény, 36%-a földút és 10%-a burkolt út, 86%-ban erdőben halad, így jórészt árnyékos. A legmeredekebb rész a Látó-hegyről lefelé vezető, kb. 300 méteres lejtő 7,75 és 8,06 km között, átlagosan 31%-os eséssel.
Autóval: Kosdra érkezel; az Erdészház megállótól nagyjából 400 méterre parkoló is van.
csúcs, pecsételőhely
Az első nagy emelkedő végén, kilátópontok mellett éred el a gerincet. Itt van a Cserhát 500-as csúcsai sorozat első pecsételője ezen a körön, és innen indul a barlangokban gazdag gerincszakasz a Naszály felé.
barlang
Régóta ismert, megkülönböztetetten védett barlang a Naszályon, alig 15 méterre az ösvénytől. Egykor forrásbarlang volt, ma már nem működik forrásként.
Bővebben a Wikipédiánbarlang
A Cserhát legrégebben ismert, ezért leghíresebb barlangja, és a hegység negyedik leghosszabb barlangja. Megkülönböztetetten védett; a bejárata közvetlenül a kék sáv jelzés mellett nyílik, de belépni csak engedéllyel lehet.
Bővebben a Wikipédiáncsúcs, 652 m
A Cserhát legmagasabb pontja és a Duna-balparti rögök legismertebb hegye. A csúcson vasbeton geodéziai mérőtorony áll, mellette kilátóponttal. Az információs táblán pecsételőhely van, és itt a Cserhát 500-as csúcsainak bélyegzője is megtalálható.
barlang
Fokozottan védett barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, Vác határában. A Cserhát három fokozottan védett barlangja közül ez a legmélyebb és a leghosszabb, és Magyarország kilencedik legmélyebb barlangja. A bejárathoz rövid kitérő visz, a barlangba csak engedéllyel szabad belépni.
Bővebben a Wikipédiáncsúcs, 534 m
A Naszály nyugati szomszédja, amelyre a kék háromszög jelzés vezet fel. A csúcson kilátópont és a Cserhát 500-as csúcsai pecsételője van.
kilátópont, esőbeálló
Rét a Naszály déli oldalán kilátóponttal és esőbeállóval, jó hely egy hosszabb pihenőre. Közelében ajtós, fedett faházikó áll tűzrakóhellyel és farönk ülőhelyekkel.
A kör Kosdon, az Erdészház buszmegállónál indul, nagyjából 160 méter magasan. A megálló mellett áll az Attila-emlékhely, egy magas, fából faragott oszlop magyar zászlóval, és pár lépésre ivóvízvételi hely is van. Innen a piros sáv jelzésen indulsz észak felé, és egyenletesen kapaszkodsz: 2,8 km alatt mintegy 175 métert emelkedsz, erdőben és erdei utakon.
2,8 km-nél, egy esőbeálló közelében éred el a kék sáv jelzést, amely itt az E4 európai hosszútávú turistaúttal közös, és egészen a Naszály nyugati oldaláig ezen maradsz. Rövid, hullámzó szakasz után jön a kör első igazi emelkedője: egy kilométeren mintegy 190 métert mész fel. 4,35 km-nél, kilátópontok mellett éred el a Kopasz-tetőt, ahol a Cserhát 500-as csúcsai pecsételője vár.
A Kopasz-tető után a gerinc mentén sorra követik egymást a barlangbejáratok: 4,5 km-nél, alig 15 méterre az úttól a Sárkánylyuk-barlang, 4,6 km-nél, közvetlenül az ösvény mellett a Násznép-barlang nyílik. Innen újabb, mintegy 130 méteres emelkedő visz fel a csúcsra: 5,7 km-nél állsz a 652 méteres Naszályon. A csúcson vasbeton geodéziai mérőtorony és kilátópont van, az információs táblán pedig pecsételőhely, mellette a Cserhát 500-as csúcsainak bélyegzője is.
A csúcsról a kék sáv jelzésen ereszkedsz nyugat felé. 6,6 km-nél egy rövid kitérővel a Naszályi-víznyelőbarlang bejáratához érsz; innen kb. 150 métert ugyanazon az úton jössz vissza. A kék háromszög jelzésen folytatod a Látó-hegyig (534 m), amelyet 7,3 km-nél érsz el: itt is kilátópont és pecsételő van, és a csúcsról újabb kb. 150 métert ugyanazon az ösvényen jössz vissza a sárga sáv jelzésig.
A sárga sáv jelzés nyugat, majd dél felé kanyarodik le a hegyről; 7,75 és 8,06 km között van a kör legmeredekebb része, egy rövid, átlagosan 31%-os lejtő. Néhány kisebb hullám után 9,5 km-nél a kék kereszt jelzésre térsz, és 9,8 km-nél a Mágnes-rétre érsz, ahol kilátópont és esőbeálló van. Kicsivel arrébb, 10,1 km-nél egy ajtós, fedett faházikó áll tűzrakóhellyel és farönk ülőhelyekkel. Innen a kék kereszt jelzésen még egyszer felkapaszkodsz, nagyjából 140 métert, a 10,8 km-nél lévő elágazásig.
Az utolsó 3,6 km a sárga sáv jelzésen, végig lejtőn vezet vissza Kosdra. 13,1 km-nél a Kosdi Szénbánya Hősi Halottjai emlékhely mellett haladsz el, 13,7 km-nél egy esőbeálló, a falu szélén a Baptista Imaház következik, és 14,5 km után érsz vissza az Erdészház megállóhoz. A teljes kör mintegy 770 méter szintemelkedéssel jár, és 97%-a jelzett turistaúton halad.
burkolt 10% · földút 36% · ösvény 53%
A kör mintegy 770 méter szintemelkedéssel és egy nagyon meredek lejtővel jár, ezért kisgyerekes családoknak nem ajánlott; gyakorlottabb túrázóknak, nagyobb gyerekekkel viszont jó egész napos program. A kutyádat is magaddal viheted.
A barlangok védettek, és csak engedéllyel szabad beléjük menni: a bejáratokat kívülről nézd meg, és maradj a jelzett úton.
A kör a Kosdi-dombság kistájról indul, és a Cserhát nyugati részének legismertebb hegyére, a Naszályra vezet. A Cserhát az Északi-középhegység tagja a Börzsöny és a Mátra között; a két szomszédjától eltérően itt nem a vulkanikus kőzetek, hanem a földtörténeti újkorban lerakódott üledékes kőzetek vannak többségben. A Nyugati-Cserhát javarészt oligocén üledékekből áll, és itt emelkedik az egész hegység legmagasabb pontja, a Naszály.
A Naszály a Dunakanyar bal partján sorakozó úgynevezett Duna-balparti rögök legmagasabb hegye; Vác fölött sasbércként, 652 méterre emelkedik. Oldalaiban sok barlang nyílik: a kör mentén mintegy húsz barlangbejárat található, köztük a Cserhát legismertebb és legmélyebb barlangjai.
Kosd község Pest vármegyében, a Váci járásban; a túra itt indul és ér véget, az Erdészház buszmegállónál. A megálló mellett álló Attila-emlékhely faragott oszlopa már az első métereken szembetűnik. A visszaúton, a falu fölött a Kosdi Szénbánya Hősi Halottjainak emlékhelye mellett haladsz el, a faluba érve pedig a Baptista Imaház mellett.
A kör nyugati része, a Naszályi-víznyelőbarlanggal együtt, már Vác határában halad. Vác a Duna bal partján fekvő város Pest vármegyében, a Váci járás székhelye és a Dunakanyar központjaként ismert; katolikus püspöki székhely, történelmi belvárosa műemléki jelentőségű terület. A város a római kor óta lakott hely.
11,1 km · 522 m szint – Ha kihagyod a Látó-hegyet és a Mágnes-rétet, a Naszály után a sárga sáv jelzésen a hegy déli oldalában érsz vissza Kosdra. Így a kör 11,1 km, mintegy 520 méter szintemelkedéssel.
Túraajánlatok
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 03.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk. A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.
14,5 km-es kör Kosdról a Cserhát legmagasabb pontjára, a 652 méteres Naszályra, barlangbejáratok, a Látó-hegy és a Mágnes-rét érintésével.
A kör Kosdon, az Erdészház buszmegállónál indul, nagyjából 160 méter magasan. A megálló mellett áll az Attila-emlékhely, egy magas, fából faragott oszlop magyar zászlóval, és pár lépésre ivóvízvételi hely is van. Innen a piros sáv jelzésen indulsz észak felé, és egyenletesen kapaszkodsz: 2,8 km alatt mintegy 175 métert emelkedsz, erdőben és erdei utakon.
2,8 km-nél, egy esőbeálló közelében éred el a kék sáv jelzést, amely itt az E4 európai hosszútávú turistaúttal közös, és egészen a Naszály nyugati oldaláig ezen maradsz. Rövid, hullámzó szakasz után jön a kör első igazi emelkedője: egy kilométeren mintegy 190 métert mész fel. 4,35 km-nél, kilátópontok mellett éred el a Kopasz-tetőt, ahol a Cserhát 500-as csúcsai pecsételője vár.
A Kopasz-tető után a gerinc mentén sorra követik egymást a barlangbejáratok: 4,5 km-nél, alig 15 méterre az úttól a Sárkánylyuk-barlang, 4,6 km-nél, közvetlenül az ösvény mellett a Násznép-barlang nyílik. Innen újabb, mintegy 130 méteres emelkedő visz fel a csúcsra: 5,7 km-nél állsz a 652 méteres Naszályon. A csúcson vasbeton geodéziai mérőtorony és kilátópont van, az információs táblán pedig pecsételőhely, mellette a Cserhát 500-as csúcsainak bélyegzője is.
A csúcsról a kék sáv jelzésen ereszkedsz nyugat felé. 6,6 km-nél egy rövid kitérővel a Naszályi-víznyelőbarlang bejáratához érsz; innen kb. 150 métert ugyanazon az úton jössz vissza. A kék háromszög jelzésen folytatod a Látó-hegyig (534 m), amelyet 7,3 km-nél érsz el: itt is kilátópont és pecsételő van, és a csúcsról újabb kb. 150 métert ugyanazon az ösvényen jössz vissza a sárga sáv jelzésig.
A sárga sáv jelzés nyugat, majd dél felé kanyarodik le a hegyről; 7,75 és 8,06 km között van a kör legmeredekebb része, egy rövid, átlagosan 31%-os lejtő. Néhány kisebb hullám után 9,5 km-nél a kék kereszt jelzésre térsz, és 9,8 km-nél a Mágnes-rétre érsz, ahol kilátópont és esőbeálló van. Kicsivel arrébb, 10,1 km-nél egy ajtós, fedett faházikó áll tűzrakóhellyel és farönk ülőhelyekkel. Innen a kék kereszt jelzésen még egyszer felkapaszkodsz, nagyjából 140 métert, a 10,8 km-nél lévő elágazásig.
Az utolsó 3,6 km a sárga sáv jelzésen, végig lejtőn vezet vissza Kosdra. 13,1 km-nél a Kosdi Szénbánya Hősi Halottjai emlékhely mellett haladsz el, 13,7 km-nél egy esőbeálló, a falu szélén a Baptista Imaház következik, és 14,5 km után érsz vissza az Erdészház megállóhoz. A teljes kör mintegy 770 méter szintemelkedéssel jár, és 97%-a jelzett turistaúton halad.
Az útvonal 53%-a erdei ösvény, 36%-a földút és 10%-a burkolt út, 86%-ban erdőben halad, így jórészt árnyékos. A legmeredekebb rész a Látó-hegyről lefelé vezető, kb. 300 méteres lejtő 7,75 és 8,06 km között, átlagosan 31%-os eséssel.
Az első nagy emelkedő végén, kilátópontok mellett éred el a gerincet. Itt van a Cserhát 500-as csúcsai sorozat első pecsételője ezen a körön, és innen indul a barlangokban gazdag gerincszakasz a Naszály felé.
Régóta ismert, megkülönböztetetten védett barlang a Naszályon, alig 15 méterre az ösvénytől. Egykor forrásbarlang volt, ma már nem működik forrásként.
Bővebben a Wikipédián →
A Cserhát legrégebben ismert, ezért leghíresebb barlangja, és a hegység negyedik leghosszabb barlangja. Megkülönböztetetten védett; a bejárata közvetlenül a kék sáv jelzés mellett nyílik, de belépni csak engedéllyel lehet.
Bővebben a Wikipédián →
A Cserhát legmagasabb pontja és a Duna-balparti rögök legismertebb hegye. A csúcson vasbeton geodéziai mérőtorony áll, mellette kilátóponttal. Az információs táblán pecsételőhely van, és itt a Cserhát 500-as csúcsainak bélyegzője is megtalálható.
Fokozottan védett barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, Vác határában. A Cserhát három fokozottan védett barlangja közül ez a legmélyebb és a leghosszabb, és Magyarország kilencedik legmélyebb barlangja. A bejárathoz rövid kitérő visz, a barlangba csak engedéllyel szabad belépni.
Bővebben a Wikipédián →A Naszály nyugati szomszédja, amelyre a kék háromszög jelzés vezet fel. A csúcson kilátópont és a Cserhát 500-as csúcsai pecsételője van.
Rét a Naszály déli oldalán kilátóponttal és esőbeállóval, jó hely egy hosszabb pihenőre. Közelében ajtós, fedett faházikó áll tűzrakóhellyel és farönk ülőhelyekkel.
A kör a Kosdi-dombság kistájról indul, és a Cserhát nyugati részének legismertebb hegyére, a Naszályra vezet. A Cserhát az Északi-középhegység tagja a Börzsöny és a Mátra között; a két szomszédjától eltérően itt nem a vulkanikus kőzetek, hanem a földtörténeti újkorban lerakódott üledékes kőzetek vannak többségben. A Nyugati-Cserhát javarészt oligocén üledékekből áll, és itt emelkedik az egész hegység legmagasabb pontja, a Naszály.
A Naszály a Dunakanyar bal partján sorakozó úgynevezett Duna-balparti rögök legmagasabb hegye; Vác fölött sasbércként, 652 méterre emelkedik. Oldalaiban sok barlang nyílik: a kör mentén mintegy húsz barlangbejárat található, köztük a Cserhát legismertebb és legmélyebb barlangjai.
Kosd község Pest vármegyében, a Váci járásban; a túra itt indul és ér véget, az Erdészház buszmegállónál. A megálló mellett álló Attila-emlékhely faragott oszlopa már az első métereken szembetűnik. A visszaúton, a falu fölött a Kosdi Szénbánya Hősi Halottjainak emlékhelye mellett haladsz el, a faluba érve pedig a Baptista Imaház mellett.
A kör nyugati része, a Naszályi-víznyelőbarlanggal együtt, már Vác határában halad. Vác a Duna bal partján fekvő város Pest vármegyében, a Váci járás székhelye és a Dunakanyar központjaként ismert; katolikus püspöki székhely, történelmi belvárosa műemléki jelentőségű terület. A város a római kor óta lakott hely.
A kör mintegy 770 méter szintemelkedéssel és egy nagyon meredek lejtővel jár, ezért kisgyerekes családoknak nem ajánlott; gyakorlottabb túrázóknak, nagyobb gyerekekkel viszont jó egész napos program. A kutyádat is magaddal viheted.
A barlangok védettek, és csak engedéllyel szabad beléjük menni: a bejáratokat kívülről nézd meg, és maradj a jelzett úton.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 03.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.