Túraajánlat · körtúra · Mecsek
Közepes, 10,4 km-es kör Hosszúhetényből a Mecsek legmagasabb pontjára, a Zengő kilátójához, vissza a Zarándok-kúton és Püspökszentlászlón át.
Szállás a túrához
Az útvonal 47%-a földút, 30%-a ösvény, 22%-a burkolt út (főleg a két faluban), és kétharmada erdőben halad. A legmeredekebb rész a Zengőről északra levezető szakasz 4,2 és 4,5 km között, átlagosan 32%-os lejtővel.
Busszal: a „Hosszúhetény, Kultúrház” távolsági buszmegállóig, a falu központjába – innen indul és ide érkezik a kör.
kereszt, 620 m
A Zengő oldalában álló kereszthez kötődik a bárányles népszokása: húsvét vasárnap hajnalán a hosszúhetényi férfiak felmennek ide, tüzet gyújtanak, és együtt várják a napfelkeltét. A monda szerint egy vándor, a Bocz család első betelepülő tagja nagy viharban eltévedt a hegyen, és Isten báránya vezette le. A csoda emlékére 1797-ben a pécsi püspök állíttatott itt keresztet, ennek helyére került a mai.
Bővebben a Wikipédiánvárrom
A csúcson egy 13. századi vár maradványai láthatók: a lakótorony romja közvetlenül a kilátó mellett van. Kicsit délebbre, kb. 100 méterre az úttól a Zengő Elővár földsánca húzódik.
csúcs és kilátó, 682 m
A Mecsek legmagasabb hegye; középkori neve Vas-hegy. A népmonda szerint a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a nevét az erdein átzenélő szélről kapta. A csúcson 2020. július 29-én adták át a hétszintes, 21,78 méter magas acélkilátót, ahonnan a kilátás a fák lombkoronája fölé emelkedik.
ivóvizes forrás
Ivóvizes forrás a sárga kör jelzés mentén, közvetlenül az út mellett. Néhány lépésre tőle a Mária-forrás, kicsit feljebb a Mária-kápolna és a Mária-kúti képesfa áll.
kastély, templom, arborétum
Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben építtette a klasszicizáló késő barokk templomot és mellette a püspöki nyaralókastélyt; az épületegyütteshez régi arborétum tartozik. Az 1950-es években itt tartották fogva Mindszenty József és Grősz József érseket. A kastélyt csoportok előzetes írásbeli bejelentkezéssel látogathatják. A domboldalról Csukás Zoltán 1903-as Szent László király-szobra néz le a kastélyra; a közelben az ivóvizes Hetyey-forrás is van.
Bővebben a Wikipédiánútszéli kereszt
Gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök állíttatta 1912-ben, Isten dicsőségére. Püspökszentlászló alsó részén, közvetlenül a jelzett út mellett áll.
szobor, 320 m
Baráth Gábor 2021-es szobra a Hosszúhetényre visszavezető zöld négyzet jelzés mentén, közvetlenül az út mellett.
szobor
Bocz Gyula 2001-ben készült szobra Hosszúhetény szélén, a régi kőfejtőnél, a visszaút utolsó kilométerein. Ugyanettől a szobrásztól származik a faluközpontban, a túra elején álló Honfoglalás-emlékmű is.
A kör Hosszúhetény központjában, a Kultúrház buszmegállónál indul, 270 méter magasan. Néhány száz métert a zöld négyzet jelzésen és az Üvegesek útján teszel meg, majd 0,2 km-nél a sárga háromszög jelzésre térsz: ez vezet egészen a Zengőig. Eleinte a falu szélén, később erdőben kapaszkodsz; 1,3 km-nél a Hetény-kút mellett haladsz el, 1,5 km-nél a Csóka-kő lába alatt, 1,9 km-nél pedig a Potor-hegy (455 m) oldalában jársz.
A csúcs előtti utolsó bő kilométeren a sárga háromszöggel együtt fut a kék háromszög jelzés is. 3,6 km-nél, mintegy 620 méter magasan éred el a Bárányles keresztjét, a Bocz-keresztet, majd még 300 méter emelkedő után, 3,9 km-nél felérsz a 682 méteres Zengőre. Idáig kb. 410 métert emelkedsz – ez a túra egyetlen nagy kaptatója. A csúcson áll a hétszintes kilátó és a Zengővár lakótornyának maradványa, a közelben a Zengő Elővár földsánca. A csúcson rövid szakaszon a Bazsarózsa tanösvényt is érinted.
A csúcsról a sárga sáv és a Magyar Zarándokút jelzésén indulsz lefelé, északi irányban. Rögtön a túra legmeredekebb része következik: 4,2 és 4,5 km között átlagosan 32%-os a lejtő, itt érdemes lassan, óvatosan haladni. 5 km-nél a sárga kör jelzésre térsz, amely a forrásokhoz vezet: 5,8 km-nél, 423 méteren a Mária-kápolnához érsz, 6 km-nél pedig a Mária-forrás és az ivóvizes Zarándok-kút mellett haladsz el – ez jó hely egy hosszabb pihenőre.
6 km-től a Magyar Zarándokút jelzését követed Püspökszentlászlóig. 6,7 km-nél, kb. 370 méter magasan éred el a falucska felső részét: néhány tíz méterre az úttól áll a Csokonay Sándor emlékkereszt, kb. 100 méterre a Szent László-templom, a püspöki kastély és az arborétum, mellettük az ivóvizes Hetyey-forrás. Innen a falun át folytatod az utat, és 7,4 km-nél a Zichy Gyula-kereszt mellett haladsz el.
7,8 km-nél a kék háromszög jelzésre térsz, és a völgyben ereszkedsz; röviddel ezután a Schóbert-malom egykori helye mellett haladsz el. 8,5 km-nél a zöld négyzet jelzés és az Üvegesek útja vesz át, ezen érsz vissza Hosszúhetényre. Útközben, 8,5 km-nél a Kőmorzsoló óriás szobra mellett mész el, 9,6 km-nél és 10 km-nél pedig a Hetény vezér szobrai mellett. A teljes kör 10,4 km, kb. 420 méter szintemelkedéssel; az útvonal 97%-a jelzett turistaúton halad.
burkolt 22% · földút 47% · ösvény 30%
Közepes nehézségű túra kirándulóknak, akik bírnak egy hosszú, egyenletes kaptatót: a szintemelkedés szinte egésze az első 3,9 km-re esik. A Zengőről levezető meredek ösvényen jól tapadó túracipő kell, lefelé lassan, óvatosan haladj.
Kutyával is bejárható. A túra a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak kijelölt helyen gyújts, és maradj a jelzett úton. A bánáti bazsarózsa fokozottan védett – csak gyönyörködj benne, ne szakítsd le.
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra; legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő, amely egyben Baranya vármegye legmagasabb pontja is. A hegy a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott részén emelkedik, kőzetei permi homokkő, valamint jura és triász mészkő. Nyugati szomszédja a Hosszúhetény fölé magasodó Hármas-hegy.
A túra a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben halad, amelyet 1977-ben nyilvánítottak védetté, és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezel. Itt él a fokozottan védett bánáti bazsarózsa, amelynek legfontosabb európai élőhelye éppen a Zengő gerince; virágzása május–júniusra esik. Kora tavasszal a bükkösök alját medvehagyma borítja.
A Pécsi járás községe a Zengő lábánál, a falusi turizmus jelentős mecseki központja. A kör itt indul és ide érkezik; a központban étterem, a visszaúton presszó is van. Hozzá tartozik Püspökszentlászló is: a Zengő északi oldalának szűk völgyében fekvő falurész 1942 óta része a községnek. Felújított, hagyományos parasztházait többnyire hétvégi házként vagy a falusi turizmusban használják.
A Pécsváradi járás székhelye a Zengő keleti oldalán. A kör a csúcs környékén a város határát is érinti.
12,1 km · 683 m szint – Püspökszentlászlóról a 603 méteres Hármas-hegyen, a Mecsek harmadik legmagasabb hegyén át is visszatérhetsz Hosszúhetényre. Így a kör 12 km, de a szintemelkedés kb. 680 méterre nő.
Túraajánlatok
Túra
own work · Public domain
Óbánya családi kör: Óbányai-völgy – Ferde-vízesés – „belátó” kilátó – Réka-vár
Mecsek
9,9 km · 233 m szint
Túra
Civertan · CC BY-SA 4.0
Pécsvárad körtúra: Rockenbauer Pál sírja – Legénysír – Szép Ilonka-kilátó – Büdös-kút
Mecsek
16,5 km · 484 m szint
Túra
own work · Public domain
Kővágószőlős körtúra: Babás-szerkövek – Jakab-hegy – Szuadó-völgy – Éger-tetői kilátó
Mecsek
17,3 km · 732 m szint
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 03.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk. A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.
Közepes, 10,4 km-es kör Hosszúhetényből a Mecsek legmagasabb pontjára, a Zengő kilátójához, vissza a Zarándok-kúton és Püspökszentlászlón át.
A kör Hosszúhetény központjában, a Kultúrház buszmegállónál indul, 270 méter magasan. Néhány száz métert a zöld négyzet jelzésen és az Üvegesek útján teszel meg, majd 0,2 km-nél a sárga háromszög jelzésre térsz: ez vezet egészen a Zengőig. Eleinte a falu szélén, később erdőben kapaszkodsz; 1,3 km-nél a Hetény-kút mellett haladsz el, 1,5 km-nél a Csóka-kő lába alatt, 1,9 km-nél pedig a Potor-hegy (455 m) oldalában jársz.
A csúcs előtti utolsó bő kilométeren a sárga háromszöggel együtt fut a kék háromszög jelzés is. 3,6 km-nél, mintegy 620 méter magasan éred el a Bárányles keresztjét, a Bocz-keresztet, majd még 300 méter emelkedő után, 3,9 km-nél felérsz a 682 méteres Zengőre. Idáig kb. 410 métert emelkedsz – ez a túra egyetlen nagy kaptatója. A csúcson áll a hétszintes kilátó és a Zengővár lakótornyának maradványa, a közelben a Zengő Elővár földsánca. A csúcson rövid szakaszon a Bazsarózsa tanösvényt is érinted.
A csúcsról a sárga sáv és a Magyar Zarándokút jelzésén indulsz lefelé, északi irányban. Rögtön a túra legmeredekebb része következik: 4,2 és 4,5 km között átlagosan 32%-os a lejtő, itt érdemes lassan, óvatosan haladni. 5 km-nél a sárga kör jelzésre térsz, amely a forrásokhoz vezet: 5,8 km-nél, 423 méteren a Mária-kápolnához érsz, 6 km-nél pedig a Mária-forrás és az ivóvizes Zarándok-kút mellett haladsz el – ez jó hely egy hosszabb pihenőre.
6 km-től a Magyar Zarándokút jelzését követed Püspökszentlászlóig. 6,7 km-nél, kb. 370 méter magasan éred el a falucska felső részét: néhány tíz méterre az úttól áll a Csokonay Sándor emlékkereszt, kb. 100 méterre a Szent László-templom, a püspöki kastély és az arborétum, mellettük az ivóvizes Hetyey-forrás. Innen a falun át folytatod az utat, és 7,4 km-nél a Zichy Gyula-kereszt mellett haladsz el.
7,8 km-nél a kék háromszög jelzésre térsz, és a völgyben ereszkedsz; röviddel ezután a Schóbert-malom egykori helye mellett haladsz el. 8,5 km-nél a zöld négyzet jelzés és az Üvegesek útja vesz át, ezen érsz vissza Hosszúhetényre. Útközben, 8,5 km-nél a Kőmorzsoló óriás szobra mellett mész el, 9,6 km-nél és 10 km-nél pedig a Hetény vezér szobrai mellett. A teljes kör 10,4 km, kb. 420 méter szintemelkedéssel; az útvonal 97%-a jelzett turistaúton halad.
Az útvonal 47%-a földút, 30%-a ösvény, 22%-a burkolt út (főleg a két faluban), és kétharmada erdőben halad. A legmeredekebb rész a Zengőről északra levezető szakasz 4,2 és 4,5 km között, átlagosan 32%-os lejtővel.
A Zengő oldalában álló kereszthez kötődik a bárányles népszokása: húsvét vasárnap hajnalán a hosszúhetényi férfiak felmennek ide, tüzet gyújtanak, és együtt várják a napfelkeltét. A monda szerint egy vándor, a Bocz család első betelepülő tagja nagy viharban eltévedt a hegyen, és Isten báránya vezette le. A csoda emlékére 1797-ben a pécsi püspök állíttatott itt keresztet, ennek helyére került a mai.
Bővebben a Wikipédián →A csúcson egy 13. századi vár maradványai láthatók: a lakótorony romja közvetlenül a kilátó mellett van. Kicsit délebbre, kb. 100 méterre az úttól a Zengő Elővár földsánca húzódik.
A Mecsek legmagasabb hegye; középkori neve Vas-hegy. A népmonda szerint a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a nevét az erdein átzenélő szélről kapta. A csúcson 2020. július 29-én adták át a hétszintes, 21,78 méter magas acélkilátót, ahonnan a kilátás a fák lombkoronája fölé emelkedik.
Ivóvizes forrás a sárga kör jelzés mentén, közvetlenül az út mellett. Néhány lépésre tőle a Mária-forrás, kicsit feljebb a Mária-kápolna és a Mária-kúti képesfa áll.
Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben építtette a klasszicizáló késő barokk templomot és mellette a püspöki nyaralókastélyt; az épületegyütteshez régi arborétum tartozik. Az 1950-es években itt tartották fogva Mindszenty József és Grősz József érseket. A kastélyt csoportok előzetes írásbeli bejelentkezéssel látogathatják. A domboldalról Csukás Zoltán 1903-as Szent László király-szobra néz le a kastélyra; a közelben az ivóvizes Hetyey-forrás is van.
Bővebben a Wikipédián →
Gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök állíttatta 1912-ben, Isten dicsőségére. Püspökszentlászló alsó részén, közvetlenül a jelzett út mellett áll.
Baráth Gábor 2021-es szobra a Hosszúhetényre visszavezető zöld négyzet jelzés mentén, közvetlenül az út mellett.
Bocz Gyula 2001-ben készült szobra Hosszúhetény szélén, a régi kőfejtőnél, a visszaút utolsó kilométerein. Ugyanettől a szobrásztól származik a faluközpontban, a túra elején álló Honfoglalás-emlékmű is.
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra; legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő, amely egyben Baranya vármegye legmagasabb pontja is. A hegy a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott részén emelkedik, kőzetei permi homokkő, valamint jura és triász mészkő. Nyugati szomszédja a Hosszúhetény fölé magasodó Hármas-hegy.
A túra a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben halad, amelyet 1977-ben nyilvánítottak védetté, és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezel. Itt él a fokozottan védett bánáti bazsarózsa, amelynek legfontosabb európai élőhelye éppen a Zengő gerince; virágzása május–júniusra esik. Kora tavasszal a bükkösök alját medvehagyma borítja.
A Pécsi járás községe a Zengő lábánál, a falusi turizmus jelentős mecseki központja. A kör itt indul és ide érkezik; a központban étterem, a visszaúton presszó is van. Hozzá tartozik Püspökszentlászló is: a Zengő északi oldalának szűk völgyében fekvő falurész 1942 óta része a községnek. Felújított, hagyományos parasztházait többnyire hétvégi házként vagy a falusi turizmusban használják.
A Pécsváradi járás székhelye a Zengő keleti oldalán. A kör a csúcs környékén a város határát is érinti.
Közepes nehézségű túra kirándulóknak, akik bírnak egy hosszú, egyenletes kaptatót: a szintemelkedés szinte egésze az első 3,9 km-re esik. A Zengőről levezető meredek ösvényen jól tapadó túracipő kell, lefelé lassan, óvatosan haladj.
Kutyával is bejárható. A túra a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak kijelölt helyen gyújts, és maradj a jelzett úton. A bánáti bazsarózsa fokozottan védett – csak gyönyörködj benne, ne szakítsd le.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 03.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.
