A kör Bükkszenterzsébeten, a „Bükkszenterzsébet, Daracs-patak” buszmegállónál indul, kb. 195 méter magasan. Innen rögtön a Nagy-kői tanösvény piros T jelzésére térsz, és a falu utcáin, majd földúton indulsz észak-nyugat felé. Az első 2 km szinte sík, alig 15 métert emelkedsz, a tanösvény a falu fölötti dombok alján kanyarog.

2 km-től fordul észak felé az út, és itt kezdődik a kör egyetlen komolyabb emelkedője: 2 és 3,7 km között kb. 160 métert kapaszkodsz fel. Az utolsó szakasz meredek: 3,25 és 3,6 km között átlagosan 25%-os az emelkedő, gyerekekkel itt érdemes lassan, pihenőkkel haladni. 3,3 km-nél kb. 70 méterre egy forrás és egy esőbeálló van a jelzés mellett.

3,7 km-nél érsz fel a Nagy-kőhöz, a kör legmagasabb részére, nagyjából 370 méter magasan; itt is áll egy esőbeálló. 3,8 km-nél egy kilátópont mellett haladsz el. A Nagy-kő déli és délkeleti oldala 60–80 méter magas, közel függőleges homokkőfal, a tetején pedig egy késő bronzkori földvár maradványai láthatók.

A Nagy-kőtől a tanösvény keleti ágán ereszkedsz: 3,7 és 5,2 km között kb. 75 métert lejtesz, nagyrészt földúton. 5,2 km-nél elhagyod a tanösvény jelzését, és egy jelzés nélküli földúton dél felé, a falu felé fordulsz; ezen 6,5 km-nél érsz be a falu Szent Erzsébet utcájába.

Innen a falu utcáin sétálsz vissza: 7,8 km-nél a késő barokk Árpád-házi Szent Erzsébet-templom mellett, 8,1 km-nél pedig a domboldalba rakott „NEM, NEM, SOHA” felirat-emlékmű alatt haladsz el. A kör 8,2 km-nél, a kiinduló buszmegállónál ér véget. Összesen kb. 180 méter szintemelkedés vár rád, az út 64%-a jelzett; a 5,2 km utáni jelzés nélküli rész nagyrészt falusi utca.

burkolt 21% · földút 70% · ösvény 9%

Rövid, többnyire kényelmes kör, amelyet nagyobb gyerekekkel is jól be lehet járni; a Nagy-kő alatti rövid, meredek kaptató miatt a kisebbeknek több pihenő kellhet. A sziklafal közelében vigyázz a gyerekekre, és ne menjetek a perem közelébe.

A Nagy-kő a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben fekvő védett terület: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett úton.

A kör a Heves–Borsodi-dombságban, a Pétervásári-dombság és a Tarna-völgy kistájain halad. A táj a Mátrától északra, a Bükktől északnyugatra terül el; bár dombságnak nevezik, központi tömbjében 500 méternél magasabb hegyek is vannak, legmagasabb pontja az Ökörhegy (542 m).

A dombság jellegzetes kőzete a homokkő: a Nagy-kő sziklafalát az oligocén–kora miocén sekélytengerben lerakódott homokkő építi. A keményebben cementált részek kipreparálódásával a falon jellegzetes homokkőcipók és csipkés rétegek alakultak ki. A Nagy-kő a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben fekvő védett természeti terület, környékén védett ősborókás is van. A környék másik két ismert sziklája, a Kis-kő és az Ordas-kő szintén glaukonitos homokkőből áll.

Bükkszenterzsébet

A Heves–Borsodi-dombság faluja a Leleszi-patak mentén, Egertől mintegy 35 km-re északnyugatra. Az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzékben már Sancta Elisabeth néven szerepel; nevét Szent Erzsébetről, II. András lányáról kapta. Egyházát valószínűleg 1244-ben alapították, IV. Béla engedélyével. Neve többször változott (1451-ben Egyházasszenterzsébet, 1466-ban Szenterzsébet), a mait 1903 óta viseli. 1949-ben Tarnalelesszel egyesítették, 1957-ben lett újra önálló. A templom mellett álló barokk plébánia 1794-ben épült. A kör itt indul és ér véget.

Tarnalelesz

A Pétervásárai járás községe. A kör nem megy be a faluba, csak a Nagy-kői tanösvény keleti ágán érinti a határát.

• Útközben nincs ivókút, vigyél magaddal elég vizet.
• A Nagy-kőnél és 3,3 km-nél is van esőbeálló, jó pihenőhely a kaptató után.
• 5,2 km után jelzés nélkül haladsz a falu felé: itt a GPX-re vagy a térképre támaszkodj.
• A meredek kaptatóra érdemes jó tapadású cipőt húzni.
• A terepviszonyok és a jelzések változhatnak, indulás előtt nézd meg az aktuális információkat.
• Tanösvény: PT, Nagy-kői tanösvény

• Busszal: „Bükkszenterzsébet, Daracs-patak” megálló – innen indul a kör; vasútvonal nem érinti a falut.
• Autóval: a 23-as főúton, Egerből a 25-ös főúton Tarnaleleszig, onnan a 23-ason.