Sík, 13,4 km-es kör a bugaci pusztán: Karikás Csárda, Puszta Kapuja, pásztorépítmények, Pásztormúzeum, Boróka tanösvény és az Alföldfásítási Múzeum.
A kör a „Bugaci csárda” buszmegállónál indul, kb. 105 méter magasan, és szinte végig sík terepen halad: a legalacsonyabb és a legmagasabb pontja között alig 14 méter a különbség. Az első 2,6 km-en a Bugaci zöld túra jelzését követed nyugat felé. 0,7 km-nél egy faragott pásztorszobor mellett haladsz el, 1,3 km-nél pedig kb. 160 méterre jobbra a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés helyszínét látod.
2,5 km-nél érsz a puszta kapujához. Itt áll a Karikás Csárda és vele szemben a Kiskunsági Nemzeti Park Puszta Kapuja Információs Központja, amelynek két kiállítása, a „Bugaci buckák között” és a „Pásztorélet” a homokpuszta élővilágát és a régi pásztoréletet mutatja be. Mellette egy nádfedeles csőszház, a Buzsik csőszház áll, kicsit odébb a Pusztai kereszt. A csárda mellett parkoló is van.
Innen a piros kereszt és a piros körút jelzésén haladsz tovább a puszta belseje felé; egy rövid, kb. 200 méteres szakaszon nincs jelzés. 3,1 km-nél a pásztorépítmények mellett haladsz el, 3,8 km-nél esőbeálló van. A földúton 4,4 km-nél éred el a Pásztormúzeumot, amelyet öreg tölgyek vesznek körül.
A múzeumnál kezdődik a Boróka tanösvény. A kör bejárja a tanösvényt, majd visszafordul. A múzeumtól a piros kereszt jelzésen, nagyrészt azon az úton jössz vissza a Karikás Csárda felé, amelyen kifelé haladtál: kb. 5,2 és 8,6 km között a reggeli utadat ismétled.
8,5 km-nél a piros sáv jelzésre, a Kiskunsági Piros túraútvonalra térsz, és ezen kelet felé haladsz. 9 km körül a „Bugaci csárda” vendéglő mellett, 10,3 km-nél Bugac felső állomás mellett mész el. 11,1 km-nél a „Bugac, Erdészet” buszmegállónál ivóvízvételi hely is van, 11,3 km-nél pedig az Alföldfásítási Múzeumhoz érsz, ahol régi erdészeti gépek és Dr. Horváth László emlékműve is látható.
A múzeumtól a Bugaci zöld túra jelzésén térsz vissza a kiindulóponthoz; 12,5 km-nél a „Bugac, vasúti átjáró” megálló mellett haladsz el. A teljes kör 13,4 km, és 96%-a jelzett úton halad. Az útvonal fele burkolt, csaknem fele földút, és csak a 30%-a vezet erdőben, így nyáron napsütésnek kitett.
Az útvonal 50%-a burkolt út, 47%-a földút, és csak 3%-a ösvény; 30%-ban halad erdőben, a többi nyílt puszta. Számottevő emelkedő nincs, a teljes szintkülönbség kb. 20 méter.
A Karikás Csárdával szemben álló látogatóközpont a homokpuszták világát, jellegzetes állat- és növényfajait mutatja be. Két kiállítása közül a „Bugaci buckák között” a puszta élővilágát, a „Pásztorélet” a régi pásztorvilágot idézi meg. Itt kaphatsz friss információt a környék programjairól és a Pásztormúzeum látogatásáról is.
Alacsony léckerítéssel övezett telken álló, földszintes, nyeregtetős, náddal fedett csőszház a Karikás Csárda közelében.
A puszta bejáratánál álló csárdánál étterem van, a kör puszta felőli részén másutt nincs vendéglátóhely. Áprilistól októberig itt kell megváltani a sétálójegyet a Boróka tanösvényhez; a jegy a Pásztormúzeumba és az állatbemutatóra is érvényes.
Hagyományos pásztorépítmények a Pásztormúzeum felé vezető földút mentén, a Karikás Csárda és a múzeum között.
A Kerényi József tervezte, 1975-ben épült múzeum a pásztorélet hagyományos lakóhelyeit, eszközeit és állatait, valamint a bugaci puszta történetét és élővilágát mutatja be. Udvarán 150 éves tölgyek, faragások és a nemzeti park alapítóinak emlékműve áll. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható (+36 70 520 0992, pusztakapuja@knp.hu), a belépő 400 Ft.
A KEFAG Zrt. Bugaci Erdészete által kezelt gyűjtemény 1984. augusztus 5-én nyílt meg. Az alföldfásítás úttörőinek eszközeit, iratait és emlékeit, valamint a homoki táj növény- és állatvilágát mutatja be; az udvaron régi erdészeti gépek láthatók. Ingyenesen látogatható: május 15. és augusztus 31. között szerdán és vasárnap 9–12, csütörtöktől szombatig 9–17 óráig, máskor előzetes bejelentkezéssel.
A túra a Bugaci-homokháton halad, amely az Alföld, ezen belül a Duna–Tisza közi homokhátság része. Enyhén hullámos síkság, amely az Ős-Duna egykori hordalékkúpján alakult ki; a hordalékot helyenként 50–60 méter vastag futóhomok fedi. A szél formálta, félig kötött homokbuckák északnyugat–délkelet irányú sorokban húzódnak, közöttük vizenyős laposok és időszakos állóvizek találhatók.
A bugaci puszta a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az 1975. január 1-jén alapított park az ország második nemzeti parkja; a Hortobágyhoz hasonlóan az ember és a természet több száz éves együttélésének emlékeit őrzi. Védett értékei közé tartoznak a Duna–Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái és mocsarai.
A kör Bugac határában halad. A Bács-Kiskun vármegyei nagyközség a Kiskunfélegyházi járáshoz tartozik; határában fekszik a nemzeti park bugaci pusztája a Karikás Csárdával és a Puszta Kapujával, a falu felőli részen pedig az Alföldfásítási Múzeum.
A szomszédos Móricgát a Kiskunmajsai járás községe; a kör a puszta felől a határát is érinti.
Sík, könnyű terepe miatt családoknak is ajánljuk, a 13,4 km-es táv miatt inkább nagyobb gyerekekkel; a Karikás Csárdánál és a Pásztormúzeumnál jó pihenőhelyeket találsz.
A kör a Kiskunsági Nemzeti Park védett területén halad: a kutyát tartsd pórázon, tüzet csak a kijelölt helyeken gyújts, és maradj a jelzett utakon.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 02.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
A túraleírás készítésében AI segítségét vettük igénybe.
