Békésszentandrási Tájház
A falu tájháza a kör első métereinél, a posta megállótól pár lépésre áll. Ha be szeretnél nézni, a nyitvatartásról indulás előtt érdeklődj.
Túraajánlat · körtúra · Alföld
Sík, 14,4 km-es kör Békésszentandrásról a Körös gátjain a duzzasztóig, a Rudnyánszky-kúria és a Szőnyegmúzeum érintésével.
Szállás a túrához
Az út 57%-ban földút, 38%-ban burkolt út és 5%-ban ösvény; a gátakon földes vagy aszfaltos koronán jársz. Erdőn nem vezet át, ezért árnyék alig van, a legmeredekebb rész egy rövid, kb. 2%-os gátfeljáró.
Busszal: a túra a Békésszentandrás, posta megállótól indul; útközben a Csokonai utca és a Sirató megálló is a kör mellett van.
tájház
A falu tájháza a kör első métereinél, a posta megállótól pár lépésre áll. Ha be szeretnél nézni, a nyitvatartásról indulás előtt érdeklődj.
késő barokk kastély
A helyiek Hunyadi-kastélyként ismerik: az 1700-as évek elején épült a Hunyadiak korábbi kastélyának helyén, mai késő barokk formáját a Rudnyánszky báróktól kapta. A hagyomány szerint emeleti dísztermében vármegyegyűlést is tartottak, a két világháború között pedig szövőgyár működött benne. 2017 óta romkastélyként, idegenvezetéssel, előzetes időpont-egyeztetéssel látogatható.
duzzasztómű és hajózsilip
A duzzasztómű és hajózsilip 1936 és 1942 között épült a Hármas-Körösön, és 1942. október 15-én helyezték üzembe; ezzel a Körös újabb 110 kilométeren vált hajózhatóvá. Két, egyenként 22 méter széles nyílása van, a zsilipkamra 85 méter hosszú, a mederpillér mellett hallépcső segíti a halak vándorlását. Mellette 2013-ban kisvízerőmű épült. A gátról csak messziről látod; a duzzasztó hídjára előzetes engedélyt a KÖVIZIG-től lehet kérni.
Bővebben a Wikipédiánszobor
A Körös-hídi Nepomuki Szent János-szobor a visszaúton, a falu központja előtt fogad, a Holt-Körös közelében.
múzeum
A kastélyszerű épületben, ahol egykor a híres békésszentandrási szőnyegszövés zajlott, ma interaktív kiállítás lépésről lépésre mutatja be, hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg. Az itt készült szőnyegek a Magyar Állami Operaház és az Országház termeiben, sőt a windsori kastély kápolnájában is megtalálhatók. A kiállítás egész évben, a hét minden napján nyitva van, belépőjegyes.
templom
A falu központjában álló templom. Békésszentandrás a nevét a Szent András apostol tiszteletére emelt templomtól kapta.
fakereszt
A Polgármesteri Hivatal udvarán, a Holt-Körös partján álló fakeresztet 2000. november 30-án avatták; Lóránt János Demeter Munkácsy-díjas festőművész alkotása, és mára a község egyik jelképe lett.
emlékmű
Az 1927-ben avatott emlékművön bronz sebesült katona emel zászlót a vállán, talapzatán 306 elesett vagy eltűnt szentandrási lakos neve áll. 1991-ben hat bronztáblát helyeztek el rajta a második világháború 165 áldozatának nevével. Mellette ivókút áll.
A kör a Békésszentandrás, posta buszmegállónál indul, és ugyanide ér vissza. Az út teljesen sík: a legalacsonyabb pont 78, a legmagasabb 84 méteren van, a teljes emelkedés mindössze 5 méter. Turistajelzés a kör egyetlen szakaszán sincs, ezért töltsd le a nyomvonalat, és a telefonodon kövesd. A megálló mellett áll a Nemzeti Összetartozás emlékműve.
Pár lépés után, 0,3 km körül a Békésszentandrási Tájház mellett haladsz el, majd a falu központja felé fordulsz: itt éttermek, büfék és kocsmák vannak, és több ivókút is akad. 0,85 km-nél éred el a Rudnyánszky-kúriát, a falu egyik legrégebbi épületét. Innen gyalogutakon és lakóutcákon északnak tartasz; 1,6 km-nél a Csokonai utca megálló mellett mész el, 2 km körül pedig jobbra, kb. 110 méterre a Pázsit tó van.
A falu szélén felérsz a Körös gátjára, és nyugat felé, az Öcsöd felé vezető út mellett haladsz rajta; 2,6 km körül egy újabb ivókút áll. 3,4 km-nél a Sirató megálló mellett mész el, majd egy kis kört teszel a Kenderföldi üdülősor körül: a gáton továbbmész nyugat felé, dűlőúton és egy rövid ösvényen északra fordulsz, és az üdülősoron térsz vissza a gátra. 6,1 és 6,6 km között kb. fél kilométert ugyanazon a gátszakaszon jössz vissza, amelyen kifelé mentél.
Ezután üdülőutcán indulsz észak felé, a Siratói holtág mellett, és a Hármas-Körös menti gátra érve kelet felé fordulsz. Ez a kör leghosszabb, legcsendesebb szakasza: a gát tetején haladsz a folyó mentén, egészen a szivattyútelepig. 10,5 km körül a szivattyútelep épülete mellett mész el, és a lombok között itt-ott feltűnik a duzzasztómű, amely kb. 300 méterre van a gáttól. A duzzasztó hídjára és üzemi területére a kör nem megy fel.
A szivattyútelep után lefordulsz a gátról a Keresztháti üdülőpartra, és üdülőutcákon, dűlőúton dél felé indulsz vissza a falu felé, a Holt-Körös közelében. A faluba visszaérve 13,7 km-nél a Nepomuki Szent János-szobor, 13,9 km-nél a Szőnyegmúzeum következik, végül a Szent András-templom, az András kereszt és az I. és II. világháborús hősi emlékmű mellett érsz vissza a posta megállóhoz.
A teljes táv 14,4 km, a menetidő pihenők nélkül kb. 3 óra; a múzeumokkal és a pihenőkkel együtt számolj ennél jóval többel.
burkolt 38% · földút 57% · ösvény 5%
A kör teljesen sík és jól követhető, de 14,4 km-es hossza miatt inkább a gyakorlottabb sétálóknak és a nagyobb gyerekeknek való. A falu központjában éttermek, büfék és kocsmák vannak; a gátakon és a Kenderföldi üdülősor körül viszont nincs bolt vagy vendéglátóhely.
Kutyával is bejárható; a falu utcáin és az üdülősorokon tartsd pórázon. Ha rövidebb sétára vágysz, a Csokonai utca vagy a Sirató megállónál buszra is szállhatsz.
Békésszentandrás a Körös-szög kistájban fekszik, ahol a felszín szinte teljesen sík: a kör legmagasabb és legalacsonyabb pontja között mindössze 6 méter a különbség. A tájat a folyó és a 19. századi folyószabályozás formálta: a régi kanyarulatokból holtágak lettek, a mai folyót gátak kísérik.
A falu a Szarvas–Békésszentandrási holtág partján áll. Ez a 29,2 km hosszú, 207 hektáros holtág Magyarország ötödik legnagyobb állóvize, horgász-, üdülő- és vízisporthely. A falutól nyugatra a jóval kisebb, patkó alakú Siratói holtág húzódik, északon pedig a Hármas-Körös folyik, amelynek vízszintjét a duzzasztómű szabályozza.
Békés vármegyei nagyközség a Szarvasi járásban, szlovák neve Békešský Svätý Ondrej. Először egy 1297-es oklevél említi; Zsigmond király Hunyadi Jánosnak adományozta, és a Hunyadiak alatt 1463-ban mezővárosi rangot kapott. Mai nevét 1895-ben kapta, a szőnyegszövés pedig az 1920-as években honosodott meg itt. A kör a falu központjából indul, és a Körös gátjain kerüli meg a település északi részét.
Túraajánlatok
Túra
Pasztilla aka Attila Terbócs · CC BY-SA 4.0
Császártöltés – Vörösmocsár tanösvény – Hajósi pincefalu
Alföld
14,6 km · 62 m szint
Túra
Globetrotter19 · CC BY-SA 4.0
Furugy – Kéktúra – Anna-liget – Békésszentandrás körtúra
Alföld
18 km · 5 m szint
Túra
Pasztilla aka Attila Terbócs · CC BY-SA 4.0
Hajós családi kör: Érseki kastély – Hajósi pincefalu – Német nemzetiségi tájház
Alföld
9,9 km · 25 m szint
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 10.25.
okt. 25., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.28.
okt. 28., szerda
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Őszi szünet! Tájékozódás terepen - Mátrafüred - 10.31.
okt. 31., szombat
Mátrafüred
Erdősuli
Esemény
Tájékozódási túranap - Pécel - 11.29.
nov. 29., vasárnap
Pécel
Erdősuli
Útvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.
Sík, 14,4 km-es kör Békésszentandrásról a Körös gátjain a duzzasztóig, a Rudnyánszky-kúria és a Szőnyegmúzeum érintésével.
A kör a Békésszentandrás, posta buszmegállónál indul, és ugyanide ér vissza. Az út teljesen sík: a legalacsonyabb pont 78, a legmagasabb 84 méteren van, a teljes emelkedés mindössze 5 méter. Turistajelzés a kör egyetlen szakaszán sincs, ezért töltsd le a nyomvonalat, és a telefonodon kövesd. A megálló mellett áll a Nemzeti Összetartozás emlékműve.
Pár lépés után, 0,3 km körül a Békésszentandrási Tájház mellett haladsz el, majd a falu központja felé fordulsz: itt éttermek, büfék és kocsmák vannak, és több ivókút is akad. 0,85 km-nél éred el a Rudnyánszky-kúriát, a falu egyik legrégebbi épületét. Innen gyalogutakon és lakóutcákon északnak tartasz; 1,6 km-nél a Csokonai utca megálló mellett mész el, 2 km körül pedig jobbra, kb. 110 méterre a Pázsit tó van.
A falu szélén felérsz a Körös gátjára, és nyugat felé, az Öcsöd felé vezető út mellett haladsz rajta; 2,6 km körül egy újabb ivókút áll. 3,4 km-nél a Sirató megálló mellett mész el, majd egy kis kört teszel a Kenderföldi üdülősor körül: a gáton továbbmész nyugat felé, dűlőúton és egy rövid ösvényen északra fordulsz, és az üdülősoron térsz vissza a gátra. 6,1 és 6,6 km között kb. fél kilométert ugyanazon a gátszakaszon jössz vissza, amelyen kifelé mentél.
Ezután üdülőutcán indulsz észak felé, a Siratói holtág mellett, és a Hármas-Körös menti gátra érve kelet felé fordulsz. Ez a kör leghosszabb, legcsendesebb szakasza: a gát tetején haladsz a folyó mentén, egészen a szivattyútelepig. 10,5 km körül a szivattyútelep épülete mellett mész el, és a lombok között itt-ott feltűnik a duzzasztómű, amely kb. 300 méterre van a gáttól. A duzzasztó hídjára és üzemi területére a kör nem megy fel.
A szivattyútelep után lefordulsz a gátról a Keresztháti üdülőpartra, és üdülőutcákon, dűlőúton dél felé indulsz vissza a falu felé, a Holt-Körös közelében. A faluba visszaérve 13,7 km-nél a Nepomuki Szent János-szobor, 13,9 km-nél a Szőnyegmúzeum következik, végül a Szent András-templom, az András kereszt és az I. és II. világháborús hősi emlékmű mellett érsz vissza a posta megállóhoz.
A teljes táv 14,4 km, a menetidő pihenők nélkül kb. 3 óra; a múzeumokkal és a pihenőkkel együtt számolj ennél jóval többel.
Az út 57%-ban földút, 38%-ban burkolt út és 5%-ban ösvény; a gátakon földes vagy aszfaltos koronán jársz. Erdőn nem vezet át, ezért árnyék alig van, a legmeredekebb rész egy rövid, kb. 2%-os gátfeljáró.
A falu tájháza a kör első métereinél, a posta megállótól pár lépésre áll. Ha be szeretnél nézni, a nyitvatartásról indulás előtt érdeklődj.
A helyiek Hunyadi-kastélyként ismerik: az 1700-as évek elején épült a Hunyadiak korábbi kastélyának helyén, mai késő barokk formáját a Rudnyánszky báróktól kapta. A hagyomány szerint emeleti dísztermében vármegyegyűlést is tartottak, a két világháború között pedig szövőgyár működött benne. 2017 óta romkastélyként, idegenvezetéssel, előzetes időpont-egyeztetéssel látogatható.
A duzzasztómű és hajózsilip 1936 és 1942 között épült a Hármas-Körösön, és 1942. október 15-én helyezték üzembe; ezzel a Körös újabb 110 kilométeren vált hajózhatóvá. Két, egyenként 22 méter széles nyílása van, a zsilipkamra 85 méter hosszú, a mederpillér mellett hallépcső segíti a halak vándorlását. Mellette 2013-ban kisvízerőmű épült. A gátról csak messziről látod; a duzzasztó hídjára előzetes engedélyt a KÖVIZIG-től lehet kérni.
Bővebben a Wikipédián →
A Körös-hídi Nepomuki Szent János-szobor a visszaúton, a falu központja előtt fogad, a Holt-Körös közelében.
A kastélyszerű épületben, ahol egykor a híres békésszentandrási szőnyegszövés zajlott, ma interaktív kiállítás lépésről lépésre mutatja be, hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg. Az itt készült szőnyegek a Magyar Állami Operaház és az Országház termeiben, sőt a windsori kastély kápolnájában is megtalálhatók. A kiállítás egész évben, a hét minden napján nyitva van, belépőjegyes.
A falu központjában álló templom. Békésszentandrás a nevét a Szent András apostol tiszteletére emelt templomtól kapta.
A Polgármesteri Hivatal udvarán, a Holt-Körös partján álló fakeresztet 2000. november 30-án avatták; Lóránt János Demeter Munkácsy-díjas festőművész alkotása, és mára a község egyik jelképe lett.
Az 1927-ben avatott emlékművön bronz sebesült katona emel zászlót a vállán, talapzatán 306 elesett vagy eltűnt szentandrási lakos neve áll. 1991-ben hat bronztáblát helyeztek el rajta a második világháború 165 áldozatának nevével. Mellette ivókút áll.
Békésszentandrás a Körös-szög kistájban fekszik, ahol a felszín szinte teljesen sík: a kör legmagasabb és legalacsonyabb pontja között mindössze 6 méter a különbség. A tájat a folyó és a 19. századi folyószabályozás formálta: a régi kanyarulatokból holtágak lettek, a mai folyót gátak kísérik.
A falu a Szarvas–Békésszentandrási holtág partján áll. Ez a 29,2 km hosszú, 207 hektáros holtág Magyarország ötödik legnagyobb állóvize, horgász-, üdülő- és vízisporthely. A falutól nyugatra a jóval kisebb, patkó alakú Siratói holtág húzódik, északon pedig a Hármas-Körös folyik, amelynek vízszintjét a duzzasztómű szabályozza.
Békés vármegyei nagyközség a Szarvasi járásban, szlovák neve Békešský Svätý Ondrej. Először egy 1297-es oklevél említi; Zsigmond király Hunyadi Jánosnak adományozta, és a Hunyadiak alatt 1463-ban mezővárosi rangot kapott. Mai nevét 1895-ben kapta, a szőnyegszövés pedig az 1920-as években honosodott meg itt. A kör a falu központjából indul, és a Körös gátjain kerüli meg a település északi részét.
A kör teljesen sík és jól követhető, de 14,4 km-es hossza miatt inkább a gyakorlottabb sétálóknak és a nagyobb gyerekeknek való. A falu központjában éttermek, büfék és kocsmák vannak; a gátakon és a Kenderföldi üdülősor körül viszont nincs bolt vagy vendéglátóhely.
Kutyával is bejárható; a falu utcáin és az üdülősorokon tartsd pórázon. Ha rövidebb sétára vágysz, a Csokonai utca vagy a Sirató megállónál buszra is szállhatsz.
Keress természetközeli szállást a túra környékén az interaktív térképen!
Térkép megnyitásaÚtvonal és térképadatok: © OpenStreetMap közreműködők (ODbL). Szövegforrás: Wikipédia (CC BY-SA), Wikidata. A fotók szerzője és licence a képeken. Utoljára ellenőrizve: 2026. 10. 06.. A terepviszonyok változhatnak. Hibát találtál? Írj nekünk.